Grandiózus hibridként születik újjá a léghajó

Az Airlander 10 névre hallgató monstrum százüléses lesz, és mindjárt tíz darabot készít belőle a spanyol Air Nostrum Group – a brit Hybrid Air Vehicles (HAV) megrendelésére. A Dél-Yorkshire-be tervezett gyártás várhatóan több ezer szakképzett dolgozót igényel, hogy 2026-ra biztosan elkészüljenek az első darabokkal. Bár régi-új közlekedési formáról van szó, az Airlander azzal az elvárással épül, hogy a hasonló hatótávolságú repülők karbonlábnyomának töredékével üzemeljen, még akkor is, ha több napig marad a levegőben és több ezer kilométert tesz meg.

„Az olyan államok, mint Franciaország, Dánia, Norvégia, Spanyolország vagy az Egyesült Királyság kiemelt helyen kezelik a rövidtávú repülések mielőbbi dekarbonizációját. A Hybrid Air Vehicles és az Air Nostrum Group megmutatja, hogyan kell elérni, ráadásul nagyon gyorsan” – vázolta magabiztosan előbbi cég vezérigazgatója, Tom Grundy.

Igaz, a címben így hívtuk, az Airlander 10 nem jellemezhető csupán a léghajó szóval, hiszen a héliumos felhajtás mellett birtokában lesz a repülőgépek jellegzetes aerodinamikájának és a helikopterek vektoros tolóerejének. Ez a gyakorlatban nagyjából úgy fog kinézni, hogy a felhajtóerő 40 százalékát a hajótesten keresztül áramló levegő aerodinamikai hatásai biztosítják, míg talaj közelében, alacsonyabb sebesség mellett négy belső égésű motor emeli meg, vagy éppen engedi le – magyarán ez utóbbiakat csak a fel-leszállás során kell egyáltalán bekapcsolni.

A döbbenetes hatékonyság jutalma a minimális károsanyag-kibocsátás: a HAV közlése szerint jelenleg 75 százalékos CO₂-csökkentésnél tartanak, de ez még mindig távol áll a végső céltól, a karbonlábnyom 90 százalékos visszaszorításától. A most még hihetetlen eredményt a fejlesztés alatt álló hibrid-elektromos motoroktól várják, és ha minden igaz, 2025-ben készülnek el velük. A távlati elképzelés amúgy a teljes karbonsemlegesség – teszi egyértelművé a HAV honlapja: a négy elektromos motor 2030-ra már egy gramm szén-dioxidot sem fog a légkörbe engedni.

Pár nap alatt a Föld körül: az Airlandert nem fesztiválok és parádék látványosságának vagy sétarepülésekre, hanem kifejezetten hosszútávú utazásra tervezték. Rugalmasan átalakítható belső tereiben (az utasokon kívül) tíztonnányi rakomány fér el, miközben egyetlen felszállással öt napig képes repülni – 6.100 méteres magasságban, legfeljebb négyezer tengeri mérföldes (kb. 7.400 kilométeres) távolságra, vagyis akár egy Budapest-Peking járatot is indíthatnának vele. A méretei alapján simán viszi a világ legnagyobb léghajója címet: dupla ballonjának két szélső pontja között 34 méteres távolság húzódik, miközben a magassága 26, a hossza pedig 91 méter.

A HAV ambiciózus terveket dédelget: húsz év alatt kb. 500 Airlandert szeretnének értékesíteni, 46 milliárd dollár értékben. Az üzleti tervben egyébként nemcsak a 10-es, hanem egy 50-es típusszámú hibrid teherléghajó is szerepel. Ez utóbbinak még nincs prototípusa, hiszen a tervezés fázisánál tart, és egy darabig még biztos görnyednek fölötte, mert szeretnék, ha 50 tonnával (20 konténer + 48 személy) vagy 200 utassal repülne, igaz, „csak” 2.200 kilométerre. Ha mindez nem lenne elég: az Airlandereket kétéltűnek tervezik: ugyanúgy fognak landolni jégen, homokon, mocsárban és vízen, mint aszfalton vagy hagyományos reptéri talajon.

Gábor János, NEW technology