Plasztikválság: semmire sem jutottak a döntéshozók az ENSZ tárgyalásain
Véget ért az ENSZ Busanban, Dél-Koreában tartott műanyagszennyezés elleni globális egyezményéről szóló tárgyalássorozat ötödik ülése (INC-5), ám a több mint két éve tartó egyeztetések ellenére sem sikerült jogilag kötelező erejű megállapodást kötni. A több mint 3300 nemzetközi delegált részvételével zajló esemény a várakozásokkal ellentétben legfeljebb annyira volt alkalmas, hogy alapot szolgáltasson a 2025-ben induló további tárgyalásokhoz. Ami ebben az értelemben nem több helyben járásnál.
A tárgyalások során egyértelmű érdekellentétek rajzolódtak ki az olajtermelő országok és az úgynevezett High Ambition Coalition között. Az utóbbi csoport – amit az EU, az Egyesült Királyság, Kanada, valamint számos afrikai, latin-amerikai és csendes-óceáni ország alkot – ambiciózus célkitűzéseket szorgalmazott, az új műanyag polimerek gyártásának csökkentésétől a műanyagokban található veszélyes vegyi anyagok betiltásán vagy korlátozásán át az elkerülhető és problémás műanyagtermékek szabályozásáig.
„Sajnálatos, hogy nem született megállapodás egy új globális műanyag-egyezményről” – idézi a The Engineer Jessika Roswallt, az EU környezetvédelmi biztosát. „Ha minden a megszokott mederben folytatódik, a műanyagtermelés 2060-ra megháromszorozódik. Az EU továbbra is elkötelezett egy globális megoldás kidolgozása mellett – a világ óceánjainak, környezetének és polgárainak érdekében.”
A műanyag fokozódó fenyegetés
A műanyagszennyezés mérete egyre aggasztóbb. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a világ éves műanyagtermelése jelenleg mintegy 400 millió tonna. Ennek azonban mindössze kilenc százalékát hasznosítják újra, míg 12 százalékát elégetik. A fennmaradó műanyag vagy hulladéklerakókban végzi, vagy a környezetbe kerül, ahol nagy része az óceánokban halmozódik fel.
„Az, hogy a globálisan előállított műanyag kevesebb mint tíz százalékát hasznosítottuk újra 1950 óta, világosan mutatja, hogy gyökeres változásra van szükség a műanyagfogyasztásunk és -kezelésünk terén” – hangsúlyozta Christophe de Maistre, a Schneider Electric energiával és vegyiparral foglalkozó szegmensének vezetője. További szakértők szerint a műanyagszennyezés megfékezéséhez az ellátási lánc mindkét végén beavatkozásokra van szükség. Egyrészt javítani kell az újrahasznosítási folyamatokat, másrészt radikálisan csökkenteni kell az egyszer használatos műanyagok termelését.
„A műanyagok újrahasznosítása csak a probléma egyik fele” – figyelmeztetett de Maistre. „Mivel a műanyaggyártás üvegházhatásúgáz-kibocsátása már most négyszerese a légi közlekedésének, elengedhetetlen, hogy korlátozzuk az egyszer használatos műanyagok előállítását, miközben az újrahasznosítást is hatékonyabbá tesszük.”
Az INC-5 ugyan nem hozott áttörést, de Inger Andersen, az UNEP igazgatója szerint a tárgyalások során nőtt az egyetértés a tervezett egyezmény szerkezetét és elemeit illetően. A 2025-re halasztott egyeztetések lehetőséget kínálnak arra, hogy a felek közelebb kerüljenek a kompromisszumhoz. De az idő sürget: ha nem születik globális megoldás, a műanyagtermelés és a szennyezés következményei tovább súlyosbodhatnak, visszafordíthatatlan károkat okozva a bolygónknak.
Gábor János, NEW technology