Hővel írni, fénnyel törölni: ez lehet az adattárolás új forradalma

Az Oszakai Egyetem kutatói áttörést értek el egy új fénykapcsoló molekulával, amelyet fény és hő segítségével egyaránt lehet aktiválni. Ez a technológia hatalmas előrelépést jelenthet számos iparág, például a 3D nyomtatás és az adattárolás területén – vallják a tudósok a témáról írt tanulmányban.

A kutatócsoport egy új típusú molekulával képes volt újraírható adathordozót létrehozni, amelyen az adatrögzítés hő segítségével történik, a törlés pedig fénnyel lehetséges. Az áttörés része volt a színes izomer szerkezetének meghatározása, ami váratlan szén-nitrogén kötést mutatott ki.

A technológia gyakorlati alkalmazásainak bemutatására a kutatók egy speciális mintát hoztak létre szűrőpapíron. Ehhez a molekulát egy polimetil-metakrilát mátrixba (üvegszerű, átlátszó műanyagba) ágyazták, majd UV-fény segítségével írható mintákat készítettek a papírra. Az UV-fénynek kitett területek sárgára színeződtek, míg a nem exponált részek színtelenek maradtak. Ezután a szűrőpapíron hő hatására további mintákat hoztak létre egy egyszerű forrasztópákával. A melegítés hatására a korábban nem írt területeken termikus gyűrűzáródás jött létre, sárgára színeződve. Végül látható fény alkalmazásával a mintát teljes egészében el lehetett törölni, így mind a fotokémiai, mind a termikus úton létrehozott minták visszafordíthatóak lettek.

Ez az új technológia nem csupán az anyagtulajdonságok precíz szabályozását teszi lehetővé például a 3D nyomtatás terén, de az adattárolásban is forradalmi változásokat hozhat, felülmúlva a jelenlegi technológiák, például a CD-RW korlátait. Az orvostudományban szintén új utakat nyithat meg, például fény által aktiválható gyógyszeradagoló rendszerek kifejlesztésében – nyilatkozták a tudósok, akik tovább folytatják a molekula fejlesztését, például a gyűrűs izomerek közötti energiaszint-különbségek finomhangolásával. Ez új negatív fotokróm molekulák kifejlesztéséhez vezethet, amelyek élettani tudományok széles körében felhasználhatók lehetnek.

Gábor János, NEW technology