Így alakítja át a meglévő gyártástechnológiát az AI és az IoT

A gyártóipar egyre nagyobb érdeklődéssel fordul az IoT és a mesterséges intelligencia felé, hogy ezekkel a technológiákkal növelje a termelési hatékonyságot és optimalizálja a működését. Az IoT szoftverek felhasználása 2027-ig várhatóan 37 százalékkal nő az ipari szoftverpiacon – mutat rá az IoT Analytics riportja. Az ipari gépek és rendszerek hatékonyságának javítására az IoT és az AI egyaránt kulcsfontosságú szereplővé válik, lehetővé téve az eszközök állapotának folyamatos vizsgálatát, a gyártási folyamatok automatizálását, valamint az ellátási lánc menedzsmentjét.

Remek példa az automatizált vizuális vizsgálat

Egyik figyelemre méltó példa az IoT és az AI közös alkalmazására a vizuális ellenőrzési rendszerek fejlesztése – emeli ki a Manufacturing.net. A gyártósorokon készülő kerekek vizuális ellenőrzéséhez alkalmazott technológia lehetővé teszi, hogy az eddigi manuális ellenőrzéseket automatizált adatgyűjtés váltsa fel. Ezt a rendszert az egyik vezető IoT-megoldásokat kínáló vállalat fejlesztette ki, úgy, hogy mélytanulási technikákat és fejlett algoritmusokat alkalmazott a kerekek állapotának elemzésére. A rendszer képessé vált felismerni olyan hibákat, mint a hiányzó vagy rosszul felszerelt csavarok, sérülések vagy egyéb problémák. Ha hibát észlel, automatikusan hibajegyet generál a kezelőnek, aki az adatok alapján képes gyorsan optimalizálni a gyártási folyamatot. Az adatokat egy meglévő vállalatirányítási rendszerhez és felhőplatformhoz is csatlakoztatják, hogy gyorsan megoldják a problémát és maximalizálják a termelékenységet.

Az IoT és az AI integrálásának kihívásai

A gyártócégek számára komoly kihívást jelenthet az IoT és az AI integrálása a meglévő gyártási folyamatokba. A gyárakban használt gépek és szoftverek gyakran eltérő alkalmazásprogramozási interfészeket és csatlakozókat használnak, ami megnehezíti az együttműködést. Ráadásul sok esetben régi gépeket is üzemeltetnek, amelyek nem felelnek meg a modern IoT és AI szabványoknak, így nem is tudnak közvetlenül kapcsolódni az új rendszerekhez.

A gyártók számára fontos, hogy áthidalják a generációs különbségeket. Az egyik megoldás az IoT érzékelők telepítése a régi gépekre, amellyel adatokat gyűjthetnek róluk. Az adatok összegyűjtése után peremhálózati eszközökkel, például átjárókkal vagy lokális számítási egységekkel alakíthatják IoT-kompatibilis formátumokká az elavult adatprotokollokat. Ez lehetővé teszi, hogy a régi gépek csatlakozzanak a hálózathoz és kommunikáljanak az új, IoT-alapú gépekkel. Az „utólagos digitalizálás” nem igényel hosszadalmas és költséges manuális átalakításokat, így gyors megoldást kínál a gyártóknak.

Egy másik megoldás az IoT platformok alkalmazása, amelyek segítenek az eszközök közötti kommunikáció egységesítésében. Az IoT platformok képesek létrehozni egy köztes réteget, amely adatokat gyűjt minden géptől, és bármilyen informatikai rendszerrel összekapcsolható metaadatokat generál. Az IoT-eszközök és az AI-alapú gépek adatai ezáltal zökkenőmentesen integrálódnak a vállalatirányítási rendszerekbe. A legfejlettebb IoT platformok számos eszközhöz kínálnak csatlakozási lehetőséget, és széles körű nyelvtámogatással rendelkeznek.

Az új digitális technológiák versenyelőnyt kínálnak

Az IoT és az AI alkalmazása nélkülözhetetlen a gyártóvállalatok digitális átalakulásához. A technológiák segítségével nemcsak a termékminőség javul, hanem a hibák is csökkennek, így a gyártók képesek magasabb minőségű termékeket előállítani, és javítani az ügyfél-elégedettséget. A vállalatok, amelyek képesek sikeresen integrálni az új technológiákat és áthidalni a régi és új gépek közötti szakadékot, versenyelőnyre tehetnek szert az ipar 4.0 korszakában.

Gábor János, NEW technology