Kezdőlap HR Irodai mozgás – hóbort vagy új korszak?

Irodai mozgás – hóbort vagy új korszak?

Novák Mária
Geronto-andragógus, rekreációs mozgásprogram-vezető, rehabilitációs edző

Vajon mit gondol egy szakember arról, hogy milyen tendenciák figyelhetők meg ma Magyarországon vagy melyek azok a gyakorlatok, amiket érdemes átvenni? Novák Máriával, geronto-andragógussal beszélgettünk.

NEW technology: Egy átlagos irodai dolgozó rengeteg ül. Miért van az, hogy sokan nem tudják magukat rávenni a mozgásra egy munkanap elején vagy végén?

Novák Mária: Valóban igaz, és elgondolkodtató tény az, hogy a munkavállalók alig fele sportol rendszeresen annak ellenére, hogy ismerik a sportolás jótékony hatásait, mégis óriási arányban szenvednek az ülőmunka és a mozgáshiány következtében kialakult egészségkárosodásban.

Mivel a munkavállalók napjuk nagy részét (10-12 órát) a munkahelyükön töltik, sok esetben nem jut már erejük, vagy nincs kellő motivációjuk az önmegvalósításra. Ha huzamosabb ideg nem fordítunk magunkra és az egészségünkre elegendő figyelmet, könnyen elérhetjük a fizikai vagy az érzelmi kimerülést, illetve az önértékelés drasztikus zuhanását. Ez önmagában eredményezheti azt, hogy egy ördögi körben találjuk magunkat: a munkahelyi és magánéleti teendők mellett nem tudunk aktív, sportos éltet élni, viszont a mozgásszegény életmód miatt a munkahelyen sem tudunk megfelelően teljesíteni. Pedig kezdő lépésnek a napi séta beiktatása is nagyszerű.

NT.: Mi a tendencia Magyarországon? Kezdenek terjedni azok a gyakorlatok, amelyek külföldön már jelen vannak?

N.M.: Amellett, hogy kezdenek előtérbe kerülni a külföldön jól bevált gyakorlatok, még mindig kevés az a cég, akik felismerik a prevencióba befektetett idő és pénz értékét.

Mivel a munkáltatóknak is érdekük az, hogy megfelelő munkaerővel rendelkezzenek, a dolgozók egészségesek legyenek, és minőségi munkát végezzenek, lehetőséget kell biztosítani az egészség megőrzéséhez, és motiválni kell a dolgozókat, illetve növelni kell a tudatosságot.

Az ülő életmód és a civilizációs ártalmak és a munkahelyi stressz következtében egyre több kár keletkezik a termelékenységben, a hatékonyságban és a minőségben is. Éppen ezért olyan fontos a jól bevált, preventív gyakorlatok alkalmazása (munkahelyi rekreációs terem, okoseszközök, különféle alkalmazások és programok…).

NT.: Egy-egy fittebb vagy „többet mozgó” irodai munkatárs termelékenyebb azoknál, akik nem mozognak semmit?

N.M.: A rövid válasz egy határozott igen! Mára igazolttá vált, hogy a rendszeresen végzett fizikai aktivitás javítja a mozgásszervi és mentális funkciókat, valamint gátolhatja, lassíthatja az élettani illetve kóros mentális hanyatlást az egyénekben.

A rendszeresen végzett testedzés egészségmegőrző, teljesítménynövelő és fejlesztő, valamint a közérzetre gyakorolt pozitív hatása közismert. Napjainkra előtérbe kerültek a munkavégzéssel kapcsolatos jótékony hatásai is, mint például a hatékonyabb, minőségibb munkavégzés, magasabb fokú koncentráció, jobb stressztűrő képesség, növekvő energia szint, tehát összességében javuló képességek.

Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, a lehetőségek biztosítását kell célul kitűzni, viszont épp olyan fontos az egyén elhatározása, belső motivációja és kitartása a saját érdekében is.

NT.: Milyen gyakorlatot érdemes meghonosítani egy-egy cégnek, hogy a dolgozói fittebbek és mozgásorientáltabbak legyenek?

N.M.: Úgy gondolom, elsődlegesen a cég szemlélete és értékrendje a meghatározó, illetve az, hogy van-e a közös érdek a munkavállalókkal. Az említett közös érdek az lenne, hogy a munkahely biztosítsa és ösztönözze a munkavállalót a rendszeres fizikai aktivitásra, a dolgozók pedig éljenek is a lehetőséggel.

Ilyen lehetőségek például a munkahelyi egészségfejlesztő programok, amelyek csapatépítésre is kiválóak, vagy az olyan esetleges sportkártyák biztosítása, amivel az egyén saját maga tudja beosztani a szabadidős tevékenységeit. További opció lehet egy cégen belül szervezett workshop által olyan gyakorlatsorok tanítása a dolgozóknak, amiket mint egy munkahelyi frissítő tornaként tudnak végezni.

Czakó Miklós, NEW technology