Izrael rakétákat küldött egy iráni atomerőműre – Állítólag nincs sugárveszély

Az iráni média megerősítette, hogy Izrael légicsapást mért egy plutóniumtermelő reaktorra. Az aráki létesítményt a támadás előtt evakuálták, sugárzásveszély – állítólag és egyelőre – nincs.

A fegyveres konfliktus új szintjére lépett Irán és Izrael csütörtökön, miután utóbbi rakétatámadást indított ellensége egyik atomerőműve ellen. A The Wall Street Journal jelentése szerint az aráki nehézvizes reaktorról van szó – ezt támasztja alá az iráni állami televízió riportja is, amely szerint „sugárzásveszély egyáltalán nem észlelhető”. A támadásban a beszámolók szerint senki sem sérült meg, mivel Izrael előre szólt róla, így a létesítményt és annak környékét még a rakéták becsapódása előtt evakuálták.

Az Arákban található atomerőmű Teherántól kb. 250 kilométerre délnyugatra található. A reaktor hűtésére nehézvizet használnak, amelynek egyik mellékterméke akár katonai felhasználásra alkalmas plutónium lehet. Bár egy hadiipari célokat akadályozó, nemzetközi nukleáris szerződés keretében nemrég áttervezték, a reaktor továbbra is lehetőséget biztosít Iránnak arra, hogy plutóniumot állítson elő.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség küldöttsége legutóbb május 14-én járt Arákban, de később arról számoltak be, hogy „a továbbiakban nincs rálátásuk” a létesítmény működésére, hiszen Irán korlátozásokat vezetett be.

Ez azt jelenti, hogy az ügynökség nem tudja teljeskörűen ellenőrizni, sem a nehézvíz-termelést, sem pedig annak készleteit.

Mint ismert, a 2015-ös nukleáris megállapodás értelmében Irán tényleg vállalta, hogy áttervezi a reaktort, és a felesleges nehézvizet nyugati országoknak értékesíti. Az USA vásárolt is belőle 32 tonnát nyolcmillió dollárért, de aztán jött Donald Trump, aki 2018-ban kiléptette az egyezményből az Egyesült Államokat. Ezután szállt be a programba az Egyesült Királyság, hogy segítsen Iránnak a reaktor áttervezésében. A megállapodás viszont azóta is folyamatos nyomás alatt áll, és Izrael most láthatóan úgy döntött, nem kockáztatná tovább az üzem működését, tartva attól, hogy a nehézvizet és a plutóniumot mégsem békés célra használná a közel-keleti állam.

Gábor János, NEW technology