Sokszorosára nőhet a lítium kinyerése – Hulladéklerakói tehetik nyersanyagfüggetlenné Európát

Szeméttelepeken és elfeledett raktárak mélyén hever Európa gazdasági függetlenségének kulcsa: egy friss nemzetközi kutatás azt állítja, hogy a leselejtezett mobiltelefonok, a rozsdásodó szélturbinák és a kiszolgált autóakkumulátorok jelenleg még környezeti terhet jelentenek, ám egy új uniós projekt részeként értékes „városi bányák”, a jövő kritikus nyersanyaglelőhelyei lehetnek. A Future Availability of Secondary Raw Materials (Másodlagos nyersanyagok jövőbeli elérhetősége), vagyis FutuRaM projekt keretében végzett vizsgálat rávilágított: 2022-ben mindössze 1,4 millió tonna nyersanyagot hasznosítottak újra a piacra került 5,2 millió tonnából, ami hatalmas kihasználatlan potenciált jelez.

A kutatás 31 ország adatait dolgozta fel, és 42 kritikus fontosságú anyag útját követte.

A szakértők szerint a digitalizáció és a zöld átállás miatt a hulladékáramba kerülő értékes anyagok mennyisége drasztikusan megugrik a következő évtizedekben. „2050-re a fejlett kinyerési rendszerek évente akár 5,8 millió tonna kritikus nyersanyagot is előállíthatnak”, és ez a volumen egy teljesen körforgásos gazdaságban elegendő lenne ahhoz, hogy kiváltsa az európai elsődleges nyersanyagimport 56 százalékát, valamint jelentősen csökkentse a külföldi kitettséget.

Geopolitikai fordulatot is hozhat az újrahasznosítás

Európa jelenleg súlyos gazdasági sebezhetőséggel néz szembe, mivel szinte teljes mértékben idegen államokra támaszkodik a technológiai fejlődéshez szükséges alapanyagok tekintetében. A ritkaföldfémek piacát Kína, a kobaltellátást Kongó, a platinát pedig Dél-Afrika uralja, „de ha Európa komolyan veszi a saját hulladékát, megváltozhatnak a geopolitikai erőviszonyok” – állapítja meg a tanulmány.

A tudósok számításai szerint a lítium-visszanyerés a jelenlegi évi nem egész ezer tonnáról több mint 50 ezer tonnára emelkedhet 2050-re.

A folyamat gazdasági haszna mellett a környezeti hatás is jelentős. „Az évszázad közepére a bányászat helyetti újrahasznosítás évente akár 273 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást is megelőzhet” – olvasható a FutuRaM projekt összefoglalójában. Ez a csökkenés megfelel Spanyolország teljes éves ökológiai lábnyomának. A sikerhez azonban meg kell állítani az értékes hulladék, például az akkumulátorokból származó „black mass” külföldre áramlását, és fejleszteni kell a hazai finomítókapacitásokat.

Új mérőszámok a hatékonyságért

A rendszer hiányosságai miatt jelenleg több millió tonna nyersanyag tűnik el az illegális hulladékáramokban vagy az összehangolatlan hálózatok miatt. A helyzet kezelésére a kutatók kidolgozták az ún. SARA4UNFC nevű döntéshozatali eszközt. „Ez szabványosított keretet biztosít a hulladékáramok műszaki, gazdasági, társadalmi és környezeti mutatók szerinti értékeléséhez” – áll a kutatási projekt ismertetőjében. Ez az ENSZ bányászati osztályozási rendszerén alapuló módszer segíthet abban, hogy a hulladéklerakókra ne szemétként, hanem a 21. század új elsődleges kritikusfém-bányáiként tekintsenek.

Gábor János, NEW technology