Kilövésre kész az első 3D nyomtatással készült űrrakéta
A Relativity Space additív gyártással készülő Terran 1 rakétája minden eddiginél biztonságosabb, olcsóbb és hatékonyabb űrrepüléssel kecsegtet. A cég a saját állítása szerint készen is áll rá, hogy a floridai Cape Canaveralről bármikor útnak indítsa az eszközt, amelynek továbbfejlesztett változata már egyszerre húsz tonna hasznos terhet lesz képes Föld körüli pályára állítani.
Az IEEE Spectrum riportja alapján korszakalkotó jármű született, hiszen a mérnökök igyekeztek minél jobban leegyszerűsíteni az eszköz összetettségét, ezáltal jelentősen csökkentették a beépített alkatrészek számát. Nem véletlen, hogy ez volt a vesszőparipájuk, hiszen az űrrakéták gyakorlatilag az Apollo program óta rendkívül sok hibalehetőséget hordoznak, hiszen rengeteg különálló elemük van, ami mind-mind elromolhat. Emlékezetes a NASA biztonsági főnökének, Jerome Lederernek az az 1968-as beszéde, amiben kifejtette: „Az Apollo 8-nak 5.600.000 alkatrésze és másfél millió rendszere, alrendszere, illetve szerelvénye van. Még ha mindegyik 99,9 százalékos megbízhatósággal működik, akkor is 5.600 hibára számíthatunk.” A sokkoló bejelentés ellenére a Holdat megkerülő küldetés, majd az Apollo 11 rá következő évben történt landolása is rendben ment, így mindenki jól el is felejtette Lederer intelmét, pedig a hordozórakéták működtetése mind a mai napig veszélyes üzemnek számít. Igaz ez a jelenlegi legfejlettebb megoldásokra, például a SpaceX mérnöki bravúrral épített, hazatérő rakétarendszereire is.
A Terran 1 új korszakot nyithat az űrrepülésben
A Relativity Space teljesen megújította a hordozórakéták gyártását azzal, hogy egyedi tervezésű Terran 1-ese jórészt 3D nyomtatással készül. A fémhajlítás, marás és hegesztés helyett a mérnökök „csak” beprogramozzák a robotot, ami fémötvözetek egymásra rétegzésével szuperbonyolult alkatrészeket is előállít – ezzel állítólag sikerült elérni, hogy a megszokott űrrakétákhoz képest tizedannyi alkatrészből épüljön fel.
„A rakétánk tömegének több mint 85 százaléka 3D nyomtatással készül, de ami igazán klassz, az az, hogy nemcsak az alkatrészek és a munkaerő mennyiségét csökkentjük az ehhez hasonló járművek gyártásához képest, hanem a bonyolultságot és a meghibásodás esélyét is” – vázolta az előnyöket a Relativity Space szoftverfejlesztésért felelős vezetője. Scott Van Vliet hozzátette: mindezzel jelentősen egyszerűsödik a rakétaépítés folyamata, ezáltal a ráfordított idő is. Amíg egy hasonló képességű űrrakétát akár két évbe telhet megépíteni, ők – leginkább az additív gyártásnak köszönhetően – két hónap alatt készre jelentik. A 3D nyomtatás ugyancsak megkönnyíti és jelentősen olcsóbbá teszi a szélcsatornateszteket, hiszen a nyomtatónak elég utasítást adni egy kicsinyített modell legyártására, és már készíti is. Mindez persze drasztikusan csökkenti a selejt és a hulladékok mennyiségét, illetve felgyorsítja a javítást, hiszen nem újraszerszámozni kell egy gyártóegységet, hanem újraprogramozni a nyomtatót.
A jelenleginél jóval nagyobb űrrakétát terveznek
A Terran 1 jelenleg 1.250 kilogramm hasznos terhet képes alacsony Föld körüli pályára állítani, ezzel lényegében egy tesztelésre gyártott eszköz. A Relativity ehhez képest számos jövőbeli ügyféllel állapodott meg műholdak fellövésére, de ezeket a küldetéseket nem a kipróbálásra váró Terran 1-es, hanem az ez alapján készülő Terran R fogja szállítani. Amíg az első, várhatóan már ebben a hónapban sorra kerülő küldetés minden mindegy alapon a „Good Luck, Have Fun” nevet kapta, a következő űreszköz már tiszteletet parancsolóbbnak tűnik.
A Terran R teljesen nyíltan a SpaceX Falcon 9-es rakétájával akar versenyre kelni, ezért úgy tervezték, hogy a mostani teherbírás sokszorosát, 20.000 kilogrammot is elbírjon. Hasonlóan Elon Musk cégéhez, ők szintén újrahasznosítható rakétában gondolkodnak, sőt, azt az elvárást támasztották maguk felé, hogy a felső fokozat is minden esetben hazatérjen.
A vállalat egyébként nem kezdő szakemberekkel érte el az egyelőre tényleg úttörőnek látszó eredményeket, hiszen számos vezető szakemberük épp a most már konkurens SpaceX-től és Jeff Bezos űripari vállalatától, a Blue Origintől érkezett hozzájuk. A hosszútávú cél megint csak az, mint Muské: a tartós és folyamatos jelenlét a Marson, amelynek felszínét helyi 3D nyomtatással épülő infrastruktúrákkal kezdenék el belakni.
Gábor János, Okosipar.hu