A részletek Kína új Nemzeti Adatvédelmi Hatóságáról még váratnak magukra, beleértve azt is, hogy mekkora ellenőrzést gyakorol majd az adatbiztonság és a magánélet védelme felett. Hétfőn ért véget Kína éves parlamenti ülése. Hszi Csin-ping elnök történelmi jelentőségű harmadik ciklusára való megerősítése és más csúcsvezetők kinevezése mellett a kormány jóváhagyta a nemzeti minisztériumok átszervezési tervét is – írja az MIT Technology Review.
A változások között van egy, amely a techvilág számára különösen fontos: a Nemzeti Adatfelügyelet (NAF) nevű új szabályozó szerv létrehozása.
A hivatalos dokumentumok szerint a NAF feladata lesz többek között „az adatokkal kapcsolatos intézmények fejlesztése, az adatforrások integrációja, megosztása, fejlesztése és alkalmazása, valamint a digitális Kína, a digitális gazdaság és a digitális társadalom tervezésének és építésének előmozdítása.”
Egyszerűbben fogalmazva, az NAF segíteni fogja az intelligens városok kiépítését Kínában, a kormányzati szolgáltatások digitalizálását, az IT infrastruktúra fejlesztését és a kormányzati szervek adatmegosztását.
A nagy kérdés az, hogy mekkora szabályozási hatáskört fog a NAF gyakorolni. Jelenleg Kínában számos különböző kormányzati csoport vesz részt az adatszabályozásban, és nincs olyan kormányzati szerv, amelynek kifejezett feladata lenne az adatvédelem. A legközelebbi, ami az országnak van, az a Kínai Kibertér Adminisztráció, amelyet eredetileg az online tartalmak ellenőrzésére és a pártpropaganda hirdetésére hoztak létre.
„Van értelme létrehozni a NAF-et, tekintettel arra, hogy mennyire fontosak az adatok” – mondta Jamie Horsley, a Yale jogi kara Paul Tsai China Centerének vezető munkatársa, aki a kínai reformokat tanulmányozta. „A probléma az, hogy amikor megpróbáljuk racionalizálni a kormányzást, rájövünk, hogy minden kérdés hatással van más kérdésekre. Nagyon nehéz csak úgy kivágni valamit, amit csak egy szerv fog szabályozni”.
Egyelőre úgy tűnik, hogy ez az új hivatal a kínai kormány azon erőfeszítéseinek része, hogy az adatok gyűjtése, megosztása és kereskedelme köré egy „digitális gazdaságot” hozzon létre.
Valójában az új nemzeti igazgatás nagyban hasonlít a kínai tartományok által 2014 óta létrehozott Big Data Bureaus-hoz. Ezek a helyi irodák adatközpontokat építettek Kína-szerte, és olyan adattőzsdéket hoztak létre, amelyek részvényekhez hasonlóan kereskedni tudnak az információkkal. Ezek az irodák még a metaverzum megkérdőjelezhető koncepcióját is felkarolták és befektetnek abba.
Ezek az irodák inkább gazdasági erőforrásként tekintenek az adatokra, nem pedig Pandora szelencéjeként, amely a magánélet védelmével kapcsolatos aggályokkal van teli. Most ezeket a helyi kísérleteket integrálják, és nemzeti szintű ügynökséggé emelik. Ez megmagyarázza, hogy az új NAF-et miért a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság alatt hozzák létre, amely hivatal leginkább az ország átfogó gazdasági terveinek kidolgozásáért felelős.
Csak nyáron lesz világos az NFA teljes hatásköre, amikor a szervezeti struktúrát, a szervezeti és működési szabályokat írásban rögzítik. Elemzők szerint azonban nem valószínű, hogy felváltja a Kínai Kibertér-felügyeletet, amely az elmúlt években a technológiai ipar „szuperszabályozójává” emelkedett.
„Bár a Kibertér-felügyelet veszít néhány dolgot, alapvető ereje nem sérült jelentősen” – írta Tom Nunlist, a Trivium China elemzőcég tech- és adatpolitikai vezető elemzője. Valószínűleg továbbra is sok olyan területen fogja gyakorolni az ellenőrzést, amelyeket évek óta szabályoz: kordában tartja a nagy technológiai vállalatokat, fokozza az internetes cenzúrát, és a multinacionális vállalatokat az adattovábbítással kapcsolatos biztonsági kérdések miatt vizsgálja.
Az NAF létrehozása azonban azt is jelentheti, hogy a kibertér-felügyelet nem fogja teljesen uralni a kínai internetet. Ez pedig az átláthatóság javára válhat. Mivel a KTF nem a kormány, hanem a Kínai Kommunista Párt egyik ága, kevesebb közzétételi követelmény vonatkozik rá, amikor a költségvetéséről, feladatairól és a szabályalkotási folyamatokról van szó. Valószínűleg az ideológiai kormányzás és a nemzetbiztonság körüli politikákra is összpontosít, nem csak a gazdasági fejlődésre.
Az NAF kormányzati hivatal létrehozása nagy lépés, mivel Kína vezetése ma nagyon pártközpontú, mondja Horsley: „Kína egy pártállam, de az állami rész még mindig nagyon fontos… Természetesen lojálisnak kell lennie a párthoz, de a gazdasági fejlesztési célokat is el kell érnie.”
Némethi Botond, NEW technology magazin