Kínában létrehozták az első génmódosított dizájner-bébit
Meghökkentő hírrel állt elő nemrégiben a sencseni Southern University of Science and Technology (SUSTech) egyik kutatócsoportja az egyetem kutatási eredmények publikálására fenntartott aloldalán: a kutatók sikeresen módosították önkéntesek által felajánlott embriók génszerkezetét.
A hír különösen megdöbbentő annak tudatában, hogy a génmódosítás emberi organizmusokon való végrehajtásáról, annak etikusságáról és biztonsági szempontjairól a mai napig heves viták folynak. Az etikai bizottság még 2017 márciusában hagyta jóvá a kutatás megkezdését.
A Jiankui He által vezetett csoport célja a kísérlettel az, hogy a születendő gyermekeket ellenállóbbá tegyék a HIV-vírussal szemben. Az olcsónak és viszonylag egyszerűen alkalmazhatónak számító CRISPR/Cas9 génszerkesztő technológiát használva sikerült eltávolítaniuk az embriókból a CCR5-ös gént, ami a kutatócsoport reményei szerint növeli majd az alanyok HIV-vel, kolerával és himlővel szembeni ellenállóképességét. A CCR5 gén teszi lehetővé egy olyan fehérjelánc termelődését, amely szükséges ahhoz, hogy a HIV-vírus bejuthasson a sejtek belsejébe.
Ez eredeti dokumentáció itt érhető el.
2018 júliusában megjelent egy cikk a Nature Biotechnology tudományos folyóiratban, figyelmeztetve a CRISPR / Cas9 technológia használatának kockázataira. A vizsgálat során egereken és elkülönített emberi sejteken végzett laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy a CRISPR / Cas9 technika „gyakran kiterjedt” génmutációt okozott, azaz a hatás nem csak egyetlen, célzott területet érintett.
A kutatás közzététele után a lap társszerzője, Allen Bradley, az angol Wellcome Sanger Institute munkatársa ezt írta:
„Fontos, hogy bárki, aki génterápia céljából kifejlesztett technológiát használ, óvatosan járjon el, és különös figyelmet fordítson az esetleges káros mellékhatásokra.”
Mukund Thattai, India Nemzeti Biológiatudományi Központjának sejtbiológusa a Twitteren osztotta meg véleményét a történtekről:
„A genomunk minden egyes génje egyfajta sajátos környezettel rendelkezik. A gének komplex módon állnak kölcsönhatásban állnak egymással, és a számtalan hatás közül ma még csak néhányat ismerünk. Egyetlen gén módosítása azonban megváltoztatja a teljes környezetet.”
Az MIT sem hagyta szó nélkül az esetet, riportjukban felhívják a figyelmet arra, hogy a 24 hetes, vagyis féléves embriókon még az előtt végrehajtották a módosítást, hogy beültették volna őket az anya szervezetébe. Arról viszont nem lehet tudni, hogy a terhességet a kísérlet után megszakították-e, meg fogják-e szakítani, vagy hagyják megszületni az utódokat. Egyébként nem az elsők lennének, akik génmódosítás után jönnek világra: a Lulu és Nana néven emlegetett ikerpár például olyan csecsemők, akik egy hasonló kísérlet után születtek az elmúlt hetekben. Bár ők egészségesek, azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a rajtuk végrehajtott módosításnak milyen hatása lesz hosszú távon.
Hegyi Heni, NEW technology magazin/The next Web