Komoly fémhiányhoz vezethet az energiafordulat

Egy új kutatás több, az ipar számára kritikus fontosságú fém hiánycikké válását valószínűsíti. A tudósok úgy vélik, a globális klímacélok miatt gyorsuló elektrifikálás elképesztő tempóban zsugorítja a Föld készleteit, például lítiumból és rézből.

A tiszta energiára való áttérés idővel komoly fémhiányhoz vezethet, állapítja meg az Energia-Átmenet Bizottság (ETC) friss jelentése. Bár a meglévő infrastruktúrából származó fémek újrahasznosítása reményt adhat, komolyan kell venni a figyelmeztető jeleket – jegyzi meg a Reuters.

Az ETC vizsgálata rávilágít a tiszta energiára való áttérés egyik fontos hátrányára: azt írják, ha nem cselekszünk gyorsan, akkor a lítium, a nikkel, a grafit, a kobalt, a neodímium és a réz hiánya nagy áremelkedéseket fog generálni, ami késleltetheti a 2050-re kitűzött globális klímacélt, a nettó zéró kibocsátás elérését. A törvényszerű hiátust csak beruházásokkal lehet megelőzni. A bizottság azt ajánlja, hogy a bányák kezdjenek el többet kitermelni ezekből a nyersanyagokból, de közben felhívja a figyelmet arra is, hogy új feltárásokat szintén indítani kellene, mivel a nagyszabású bányaprojektek üzembe helyezése akár 20 évig is eltarthat. Ez aggasztó tény annak ismeretében, hogy a bányászat bővülése az elmúlt évtizedben jelentősen elmaradt az új tiszta energiaprojektek fejlesztésétől és bevezetésétől.

„Néhány kulcsfontosságú ásványi anyag – különösen a lítium és a réz – esetében kihívást jelent majd a kínálat elég gyors növelése a következő évtizedben ahhoz, hogy lépést tartson a gyorsan növekvő kereslettel” – magyarázta Adair Turner, az ETC elnöke. „A kormányoknak, a szabályozóknak, a gyártóknak és a fogyasztóknak együtt kell működniük az újrahasznosítás növelése, az anyaghatékonyság javítása, az új bányászatba való beruházás, valamint a környezetvédelmi és szociális normák szabályozása érdekében.”

A jelentés megjegyzi, hogy az energiaipari átmeneti fémekbe történő éves tőkeberuházások átlagosan évi 45 milliárd dollárt tettek ki az elmúlt 20 év során. De ha az iparág lépést akar tartani a tiszta energiára való átállással, akkor ennek a számnak 2030-ra el kell érnie az évi 70 milliárd dollárt.

A megújuló energiára és más tiszta forrásokra való átállás jövőbeli tervei 2022 és 2050 között összesen akár 6,5 milliárd tonna anyag előállítását teszik szükségessé, amelynek 95 százalékát az acél, a réz és az alumínium teszi ki. Ezt a számot a kutatók a globális szén-dioxid-mentesítés érdekében a tiszta energiát hasznosító technológiák agresszív bevezetését figyelembe véve számították ki, azt feltételezve, hogy az újrahasznosítás és a szükséges anyagmennyiség követi a közelmúltbeli tendenciákat.

A riport legfontosabb tanulsága az, hogy a tiszta energiahordozók újrahasznosításának megfelelő alkalmazása esetén a bányákból származó friss utánpótlás iránti igény akár 20-60 százalékkal is csökkenhet. Magyarán: csak ennek megvalósulása esetén lehetséges a zökkenőmentes átmenet.

Az Egyesült Államok már lépett: a Biden-kormányzat nemrég jelentette be, hogy a szövetségi „zöld bank” segítségével 20 milliárd dollárt fektet a térségben megvalósuló tiszta energiaprojektekbe. A pénz két programból származik majd, és versenyeztetett támogatásokat nyújt nonprofit szervezeteknek, közösségi fejlesztési bankoknak, illetve más csoportoknak arra, hogy tiszta energiával kapcsolatos projektekbe fektessenek be. Mindkét alap a hátrányos helyzetű közösségekre fog összpontosítani.

Gábor János, NEW technology