Kompozitcsövekkel még hatékonyabban kitermelhető a geotermikus energia

A QHeat befejezte közös projektjét az ipar számára fejlett kompozitmegoldásokat kínáló, szintén finn Exel Composites-szal, és létrehoztak egy egyedi tervezésű kompozit gyűjtőcsövet, amelyet már be is szereltek a QHeat egyik, a Lounavoima hulladékkezelő telephelyén működő geotermikus kútjába. A gyűjtőcsöveket az Exel tervezte és gyártotta.

„A kompozit gyűjtőcsövek csaknem tíz százalékkal javították a fúrt kút energiatermelését és hőtároló kapacitását” – állapította meg a QHeat vezérigazgatója. Erika Salmenvaara hangsúlyozta: a vállalat olyan költséghatékony és fenntartható megoldást keresett, amellyel javíthatja az energiahatékonyságot, miközben megfelel a szabályozási követelményeknek.

„Meg tudtuk mutatni, hogy ezeknek a kompozitcsöveknek a várható élettartama 50 év, és az élettartamuk végén is felelősen ártalmatlaníthatók” – fűzte hozzá Pertti Kainu, az Exel Composites termékfelelőse, megjegyezve, hogy emeli kalapját a QHeat előtt, amiért ilyen technológiát és működő rendszert fejlesztett, hiszen „nem magától értetődő, hogy valaki képes két kilométer mélyre lefúrni”.

A Lounavoimánál működő geotermikus kút technológiájának szabadalma és megoldása a QHeat tulajdona, de az Exel kutató-fejlesztő csapatának kompozitokkal kapcsolatos szakértelme kulcsszerepet játszott a közös projektben.

A gyűjtőcsöveket nem kis kihívás elé állították: el kellett bírniuk a saját súlyukat 2000 méter mélyen, miközben szigetelik a hőt, hogy az ne vesszen el a szállítás során. Az Exel kompozitmegoldása megfelelt az elvárásoknak: fémmentes, könnyű, az áramlás és a hőszigetelés szempontjából optimális, újrahasznosítható megoldás született.

A csöveket üvegszálból készítették, egy hosszirányú, folytonos szállal erősített profilgyártási eljárással. Maga az anyag persze elsőre szokatlannak tűnhet a saválló acélhoz vagy műanyaghoz képest, de jó okuk volt az alkalmazására, hiszen a hagyományos anyagok nem váltak volna be: a fém vezeti a hőt, a műanyag pedig nem bírja a nagy mélységben fellépő mechanikai terhelést.

A kompozitanyagokat viszont nemcsak a geotermikus energiában lehet jól alkalmazni, hanem például a szél- és napenergiában is, ahol a kisebb tömeg, a jó hőszigetelés, a korrózióállóság és a hosszú élettartam ugyancsak előnyt jelent, főleg a zöld átmenetet erősítő iparágak számára.

A két cégnek egyébként nem ez az egyetlen közös munkája: hasonló projekteket futtatnak Norvégiában és Svédországban, de bővíteni szeretnék a tevékenységüket a balti régión kívül, az Európai Unióban is.

Gábor János, NEW technology