Kvantumtechnológia, fenntartható energia és mesterséges intelligencia az innovatív vállalatok fókuszában
A piaci trendekre reagálva indít új fizikus-mérnök képzést a BME
A fenntartható energia, a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia csak néhány a jövőnk gazdasági és társadalmi fejlődését meghatározó területek közül, amelyek elképzelhetetlenek a mérnöki és fizikusi tudást ötvöző technológiák nélkül. A leginnovatívabb hazai és nemzetközi vállalatok szakemberhiányára válaszolva indítja el Magyarország első, angol nyelvű fizikus-mérnök képzését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).
Magyarországon 2009 és 2019 között kétszeresére nőtt a vállalatoknál dolgozó kutatók száma. A GDP arányában a kutatás-fejlesztési ráfordítás jelenleg 1,64 százalékkal az Európai Unió középmezőnyébe helyezi az országot. A befektetések megtérülése azonban nagyban függ a kutatások piaci környezetétől. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2019-ben közzétett statisztikái szerint hazánkban a vállalati szférában a nagyvállalatok foglalkoztatják a legtöbb kutatót (59 százalék), egy évvel korábban pedig a vállalati kutatóhelyek több, mint 490 milliárd forintot fektettek be kutatás-fejlesztésbe, amely az éves ráfordítások több, mint 76 százalékának felel meg.
Hazánkban a kutatás-fejlesztést meghatározóan a vállalati szektor végzi, és a projektek sikerét a globális piaci igények befolyásolják. Erre a tendenciára reagálva indít 2023 szeptemberében a BME fizikus-mérnök alapképzést azzal a céllal, hogy olyan szakembereket képezzen, akik a valós piaci igényeknek megfelelő mérnöki és természettudományos tudásanyaggal rendelkeznek, és korunk tudományos-technológiai kihívásaira kreatív válaszokat tudnak adni.
A kutatás-fejlesztés és innováció hosszú távú gazdasági és társadalmi szerepét emeli ki a World Intellectual Property Organisation (WIPO) által kiadott, 2022-es Global Innovation Index: a tanulmány a következő évtizedben olyan, Deep Science innovációs hullámot vetít előre, amely biotechnológiai áttöréseken, a nanotechnológia fejlődésén és új, interdiszciplináris tudományágakon keresztül forradalmasíthatja az egészségügyi, az élelmezési és a környezetvédelmi vívmányokat. „A BME új fizikus-mérnök képzése a nano- és kvantumtechnológiára, adattudományra, fenntarthatóságra és energetikára fókuszálva ad választ a 21. század izgalmas kihívásaira” – emelte ki Dr. Czigány Tibor, a Műegyetem rektora.
Az olaj- és gázkitermelés, a nukleáris üzemanyag-feldolgozás, valamint a gyártás különböző formái, például az optikai szálak, a világítóberendezések, az irodai gépek, az autók, a hajók és a fegyverek gyártása mind olyan iparágak, amelyek nagymértékben alapoznak a fizikusi és mérnöki szaktudásnak köszönhető innovatív technológiákra. „A fizikusok rendszerszintű gondolkodása kiemelt jelentőséggel bír a Bosch számára, a fizikai jelenségek mély megértése a sikeres karrier egyik fontos eleme nálunk. Az elektromágneses kompatibilitás (EMC), a mesterséges intelligencia, adattudomány, a termékmegbízhatóság, az anyagtudomány és az optika mind olyan területek, amelyeken örömmel várunk fizikus-mérnököket” – emelte ki Karaffy Zoltán, a Bosch osztályvezetője.
A BME fizikus-mérnök képzésének kialakításakor kiemelt szempontot jelentettek a kutatás-fejlesztés sikeres, magyarországi és globális iparági szereplőinek visszajelzései az aktuális piaci trendekről, a szakterület így gyors és hatékony munkaerőpiaci elhelyezkedést tesz lehetővé. A Bosch, a Semilab, a 77 Elektronika, a Femtonics, a Furukawa Electric, a Magnetec vagy a Paks II. olyan nagyvállalatok, amelyeknél a fizikus-mérnök hallgatók már a képzés alatt, gyakornokként indíthatják el karrierjüket, miközben több esetben az egyetem korábbi hallgatóival dolgozhatnak együtt. „A kutatás-fejlesztésben nincs két egyforma munkanap, mindig vár új feladat: a félvezető iparág sajátossága a folyamatos technológiai fejlődés, és a mérőkészülékeink létrejötte is több szakterület izgalmas csapatmunkája, melyeket átlátni és összefogni komplex tudást igényel” – emelte ki Szarvas Tamás, a Semilab fényszórásos mikroszkópia részlegének vezetője, a BME korábbi hallgatója. A Semilab egyike azoknak az innovatív gyártó cégeknek, ahol a szakképzett fizikus-mérnökök az ipari berendezések fejlesztésének különböző fázisába be tudnak kapcsolódni mindkét szakterületen. A fizikus-mérnök alapképzés a két terület szaktudását kombinálja, így a piaci igényeket kielégítő elméleti és gyakorlati tudásanyag megszerzését egyszerre teszi lehetővé.