Barion Pixel

- Hirdetés -

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Mérnökprofesszor: a robot nem helyettesíti az embert, hanem együtt fog dolgozni vele

Tariq Iqbal, a Virginiai Egyetem Műszaki és Alkalmazott Tudományi Karának rendszermérnöki és számítástechnikai adjunktusa a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén dolgozik azon, hogy a robotokat hasznosabbá tegye az emberekkel való interakciókban. A szakterület egyik legelismertebb tudósaként a víziója az, hogy a humán munkaerő és a robotok együtt fognak dolgozni, ráadásul megbíznak majd egymásban. A Technology.org-nak kifejtette: maximálisan hisz a natív és a mesterséges intelligencia kombinációjának sikerében, és abban, hogy meg tudja tanítani a gépeknek az emberi gesztusok értelmezését.

„Kutatásom általános célja az, hogy hogyan tudunk egy olyan gördülékeny és hatékony ember-robot csapatot létrehozni, ahol az ember és a robot ugyanazt a fizikai teret, anyagokat és környezetet használhatja” – mondta Iqbal.

Az embereknek és a robotoknak bizalmi kötelék kell

- Hirdetés -

„Ha én egy gyári munkás vagyok, és van egy robot, de nem bízom benne, akkor nem is fogom annyira kihasználni a képességeit, amennyire lehetséges lenne” – érvel a professzor. Bár az olyan alkalmazások, mint a ChatGPT szerinte is előrébb mozdították az AI ügyét, de csak a szövegalkotás irányába. Ugyanez a haladás a robotika és az ember viszonyában még messze van. „A ChatGPT képes tartalmat generálni. De a generálás nem jelent egyet a megértéssel. Még vizsgáljuk, hogyan tudjuk ezeket a nagy nyelvi modelleket felhasználni a rendszereinkben.”

Iqbal reméli, hogy kialakítható egy ember-robot interakció, és megérthetjük, hogyan működik az egyenlet mindkét oldala. „Modellezzünk emberi viselkedést, miközben a robotok különböző észlelési, döntéshozatali és irányítási algoritmusain dolgozunk. Sok manipulációt és navigációt végzünk, hogy a robotok végül az ember segítségére legyenek a feladatok végrehajtásában.”

A robotnak fel kell ismernie az emberi gesztusokat

Iqbal és csapata kamerákat és fiziológiai érzékelőket, például okosórákat használ a durva és finom emberi mozgások, gesztusok és arckifejezések rögzítésére. Ezek az adatok az együttműködő robotok, vagyis kobotok kiképzésében lehetnek hasznosak, hiszen a humán dolgozók megismerésével, illetve a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével a robotok tisztában lennének vele, hogy mit várnak el tőlük.

„Azt szeretnénk, ha a robot megpróbálná megérteni, hogy az ember milyen tevékenységet végez, illetve annak melyik fázisánál tart, majd menjen, és hozza vissza azt a tárgyat, amire az embernek hamarosan szüksége lesz” – magyarázta Iqbal. A tudós szerint a robotokkal való kommunikáció nehézsége részben az emberi kifejezésmódok sokféleségében rejlik. Az üzeneteink nagy részét gesztusok segítségével közvetítjük, és csupán a szó nem elég. Ha azt mondjuk a robotnak, „hozd ide”, még nem fogja tudni, hogy mire gondoltunk, de kézmozdulatokkal egyértelműbbé tehetjük, mit kérünk.

Iqbal ennek megoldására fejleszti az ún. „multimodális reprezentáció-tanulást”, egy olyan rendszert, ami verbális üzenetek és nonverbális gesztusok mellett az emberi fiziológiai érzékelést, például a szívritmus és a bőrhőmérséklet dinamikáját is tartalmazza.

„Most az a kihívás, hogy kidolgozzuk a döntéshozatalt, vagyis azt, hogy mit tud tenni a robot mindezek megértése után, és hogyan lehet ezt a tudást integrálni a hatékony ember-robot csapatok kialakításába” – árulta el a professzor. Hangsúlyozta: „a robot rendeltetése az kell, hogy legyen, hogy támogassa, de semmiképpen se helyettesítse az embert. [Az AI és a robotok kutatásának] célja az kell, hogy legyen, hogy kiderítsük: az embernek miben van szüksége támogatásra, majd olyan robotot építsünk, ami ezekben a dimenziókban képes segíteni.”

Gábor János, NEW technology

- Hirdetés -

Érdemes elolvasni

- Hirdetés -

- Hirdetés -

NEW technology