Kezdőlap Innováció Mesterséges intelligencia a Parlamentben

Mesterséges intelligencia a Parlamentben

Forrás: Digitális Jólét Program

A Felsőház pódiumán egymást váltották a kormányzati szereplők, telekommunikációs világcégek első emberei és az oktatási szakemberek.

Jelen évszázadunk az összekapcsolódás és a technológia évszázada lesz, de milyen szerep jut ebben az egyénnek, a kormánynak és az ITK piacnak? Hova vezet a technológia véget nem érő fejlődése? Erről szólt az Infoparlament.

Az esemény fővédnöke idén Dr. Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere volt.

Idén nem kisebb, aktuálisabb, sokrétűbb téma került a rivaldafénybe, mint a mesterséges intelligencia. Soltész Attila, az Infotér elnöke köszöntőjében meg is indokolta, hogy miért ez a kicsit megfoghatatlan, kicsit idegen, ám mégis mindenkit izgalomban tartó téma került ma a fókuszba.

Mint elmondta, „a mesterséges intelligenciával kapcsolatban a legnagyobb elmék fogalmazták meg aggályaikat. Ugyanakkor a pesszimisták is elismerik, hogy az MI nem csak fogyasztás növelésére alkalmazható, hanem olyan társadalmi problémák felszámolására, amelyekkel eddig nem sikerült megküzdeni.”

Az elhangzottakra reflektált Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője, aki rövid beszédében a mesterséges intelligencia és a kormány ezzel kapcsolatos szerepvállalását hangsúlyozta.

Forrás: Digitális Jólét Program

A DJP és a Mesterséges Intelligencia koalíció elnökeként lépett a mikrofon mögé Jakab Roland, aki örökérvényű kijelentést tett a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

„Úgy látom, hogy a technológia, a mesterséges intelligencia sokkal többet nyújthat minden determinisztikusan ábrázolt pozitív vagy negatív jövőképnél. Lehetőséget nyújt szinte mindenre: a munkahelyteremtésre, a szórakozásra, a tanulásra, az emberek általános életminőségének javítására” – mondta Jakab Roland. Aki hangsúlyozta, hogy ezeket a lehetőségeket meg kell tudni ragadni, és „keményen kell dolgozni, és felismerni, hogy az MI önmagában nem érték, hanem egy eszköz a távlati célok eléréséhez.”

Dr. Solymár Károly Balázs, az infokommunikációért felelős helyettes államtitkár (ITM), többször hangsúlyozta, hogy „a digitalizáció peremterületei nagyon gyorsan változnak, ezért alaposan végig kell gondolni azt, hogy melyek azok az értékek, amelyek zsinórmértéknek számítanak, amelyekhez a mindenkori intézkedéseket igazítani tudja a kormány.”

Az elődásban többször szó esett az állam és az ember viszonyáról a digitalizált környezetben. „A digitalizációnak köszönhetően újfajta kötelezettségek és jogok jelennek meg. Az információs önrendelkezés egyre fontosabbá válik” – mondta Dr. Solymár Károly Balázs, aki az adatvagyon védelméről és hálózatkutatás szerepéről is beszélt.

Korunk jellemzője? A „hihetetlen mértékű sürgetettség” – A fenti idézet Kaszás Zoltántól, a T-Systems Magyarország vezérigazgatójától származik, aki előadását azzal a kérdéssel nyitotta, hogy „a digitalizáció evolúció vagy revolúció, áldás vagy átok?”. Beszéde során meg is válaszolta az először költőinek tűnő kérdést, miszerint „a digitalizáció nem más, mint az okos módon kapcsolódó világ, ez a kapcsolódás igaz technológiai értelmemben és az ember-ember közti kapcsolódásban is. Többé, nem az a kérdés, hogy a digitalizáció evolúció vagy revolúció, hanem az, hogy hogyan tudjuk összhangban kezelni, és kihasználni az előnyeit.”

Szintén a digitalizációs eszközök határmezsgyéjén haladva, Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára az adat tisztaságáról és a jövő közigazgatásáról beszélt. Víziójában annak adott hangot, hogy egy évtizeden belül elkészülhet a mesterséges intelligencia és a digitalizációs eszközök használatával egy olyan adatbázis, amely a kormányzati döntések előkészítésében is használható lesz.

Az adatok és a digitalizáció után az 5G került terítékre. Amanda Nelson, a Vodafone Magyarországelnök-vezérigazgatója beszédében elmondta: „Hamarosan Budapest még nagyobb területén veszi kezdetét az 5G korszak. Még idén jelentős számú új, állandó 5G állomást telepítünk Budapest központjában, így a magyar főváros számára elérhetővé válnak a gigabites sebességű mobilnet előnyei. Ez egy hatalmas mérföldkő. A Vodafone közreműködésével Magyarország elérte azt, a kormány és az 5G Koalíció által kitűzött célt, hogy az ország Európa élvonalába lépjen az 5G tekintetében. És ez természetesen még csak az első lépés.”

Szintén az 5G tematikánál maradva a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója Christopher Mattheisen kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia relációjában fontos a megfelelő hálózatok biztosítása, valamint a machine to machine és a deep learning állapotáról és jövőre vonatkozó változásairól beszélt, amiből kiderült, hogy még fontosabb szerepet fognak betölteni a miden napokban.

A kiberbiztonságból is ízelítőt kaphattunk a Huawei képviselőjétől, aki a tanúsítványokban, a biztonsági menedzsmentben látja a megoldást többek közt. Később pedig az EU 5G biztonsági tanúsítványaira is kitért, természetesen a jövőt érintő aspektusokkal.

A plenáris előadást Dr. Németh István, az ELTE Savaria Egyetemi Központ rektorhelyettese zárta, aki az oktatás és a digitalizáció viszonyáról beszélt.

„A tudás volt a kincs, amivel eddig gazdálkodtunk, de a 21. században ez a tudás új szerepkörben új értelmezésben fog megjelenni és fellépni. De ugyan olyan folyékony arany lesz, ami a gazdaságot és társadalmat működtetni tudja” – mondta a rektorhelyettes. Aki arra is felhívta a figyelmet, hogy „az oktatási rendszer egyre irrelevánsabb lett, a ’one fits all’ modell, azaz, hogy a mindenki ugyan azt kapja, nem működik. Optimalizált oktatásra lesz szükség.”

Médiapiac.com