Multi vs. KKV – Hol biztonságosabb dolgozni?

A munkavédelem, a dolgozók egészségének védelme jelentősen megváltozott az elmúlt időszakban. A koronavírus-járvány komoly higiéniás problémákra hívta fel a figyelmet, aminek következtében különböző biztonsági protokollok is módosultak. Új trendek uralják az ipart, melyek átalakítják a munka világát.

A munkavédelmet két részre bontjuk – magyarázza Görög András, a HAHN+KOLB munkavédelmi szakreferense. A védőeszközök területére – védőszemüveg, védőkesztyű, cipő és még sorolhatnánk – és a munkaszervezésre. E kettő alkotja a kollektív védelmet, azaz először mindig megpróbáljuk átszervezni a folyamatokat, kiküszöbölni a problémákat, és végső esetben egyéni védőeszközöket használni. Erről szól a robotizáció is. A munkafolyamat általuk gyorsul, s kevesebb védőeszközre lesz szükség.

Több robot = kevesebb baleset

Kevesebb humán munkaerő lesz a gyártószalagok mellett, és egyre több robot. Ettől biztonságosabbá válnak a gyárak, kevesebb manuálisan végzett munka lesz, ezzel pedig a veszély kockázata csökken. De ez hosszú folyamat, amiben mi jelenleg élünk. Végső soron az lesz az eredménye, hogy a védőeszközök területén vissza fog esni a kereslet. De annyi biztos, az emberek a kemény fizikai munkát mellőzve kevésbé használódnak el.

Várhatóan ketté fog szakadni a piac, a nagyon fejlett automatizációval rendelkezők és a kevésbé vagy egyáltalán nem automatizálók táborára. A nagyvállalatok könnyedén megtehetik, hogy a gyártás fejlesztésébe fektetnek nagyobb összegeket, de a kis cégek számára ez sokkal nehezebb. Ha a kisvállalkozás esetleg nyer egy pályázatot, azt nem feltétlenül fogják automatizálásra elhasználni.

Védelmi mechanizmusok

A multinacionális vállalatok jelentős összegeket költenek munkavédelemre. Külön erre szakembergárdát is fenntartanak. Ezzel szemben a KKV-k jellemzően a biztonsági kérdésekben külsős céget bíznak meg, akik heti egy-két napot töltenek a cégnél, vagy rosszabb esetben heti négy órát. Ők nem feltétlenül tárnak fel minden lehetséges problémát, és nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket.

Egy multinacionális vállalat nem teheti meg, hogy ne óvja a munkavállalóit. Ha külföldön történik baleset, például egy kioldódott cipőfűző miatt, akkor globális szinten válaszolnak. Attól kezdve minden egységükben csakis fűző nélküli cipővel lehet közlekedni. A multinacionális vállalatoknak jól kiépült mechanizmusa van a balesetek megelőzésére. Ha az egyik helyen történik a baleset, akkor annak a megelőzési módját bevezetik minden gyáregységükben, és precedenst teremtenek.

Egyéni védőeszközök használata

További különbség még a kisvállalkozások és a nagyvállalatok közt, hogy az utóbbiak minőségi egyéni védőeszközöket használnak. Emellett pedig figyelmet fordítanak az úgynevezett „kvázi balesetekre”, amikor fennáll a baleset lehetősége, de az valamilyen oknál fogba meghiúsul. Hivatalosan ezt ki kell vizsgálni, amit a KKV-k kihagynak, de a multinacionális vállalatok megteszik.

A legtöbb baleset a kezet érinti – vágás, törés. A kis cégeknél, ahol négyen-öten dolgoznak, nem vesznek fel kesztyűt. Ha elvágják a kezüket, akkor is dolgoznak tovább. A nagyvállalatoknál kötelezően előírt az egyéni védőeszköz használata.

Iparágtól függ

Ha a különböző szegmenseket megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy mekkora különbségek vannak. Egyes iparágakban sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a munkavédelemre. Az autóipar jellegzetesen az automatizációra épít, míg az építőiparban erre jóval kevesebb figyelmet fordítanak. Ez az iparág nagyon sok elrettentő példával szolgál. Esés elleni védelmet nem használnak az állványzaton, jellemzően nincsenek is bejelentve a dolgozók, és még sorolhatnánk. Az iparra általában már nem jellemző ez a mentalitás, inkább kézvágásos, roncsolásos balesetek fordulnak elő, de az elhalálozás nagyon ritka.

Az oda nem figyelés és a 12 órás műszak nagyban hozzájárul a balesetek megtörténéséhez. Például a raktározó vállalatoknál jellemzően heti szinten előfordul egy-két baleset. Több tonnás csomagok eshetnek az emberek kezére, de legtöbbször azért, mert emberi mulasztás történt. Az oda nem figyelés az a faktor, amivel nem tudnak mit kezdeni a cégek.

Figyelni az irodában is!

De az irodai dolgozókról sem szabad megfeledkezni. Nagyon fontos számukra az ergonómia. Ezt külön jogszabály mondja ki, illetve munkavédelmi törvény szabályozza az irodai munkavégzést. Egy laptoppal például nem szabad napi nyolc órában dolgozni. Asztali gépre és megfelelő monitorra van szükség. A munkáltatónak biztosítania kell az ergonomikus kialakítást. Még az sem mindegy, hogy tartjuk az egeret, hogy tartjuk a kezünket nyolc órán keresztül. Ezek szintén megterhelőek tudnak lenni, ám nem biztosítja minden munkáltató az ergonomikus megoldásokat, s kevésbé is ellenőrzik ezeket. Persze nem lehet olyan feltűnő balesetet szenvedni emiatt, mint a kézvágás vagy a törés, de tartós egészségügyi károsodást okozhat a munkavállalónak.

Budapest a munkabalesetek fővárosa

A statisztikák szerint Budapesten több munkabaleset történik, mint Magyarország bármely más településén. Ez nem feltétlenül azért van így, mert a legtöbb cég a fővárost választja. Inkább az az oka, hogy jellemzően Budapesten találhatók meg azok a szegmensek, amelyekben a leginkább előfordulhat munkabaleset, ezek az építőipar és a feldolgozóipar.

Biztonság mint marketingfogás

Sok cégnél nyilvántartják, hány napja nem történt baleset. Ennek főleg marketing üzenete van, kisebb balesetek igenis többször előfordulnak, amelyeket elhallgatnak. Csak arról a balesetről tudunk, amit jelentenek. Itt is előkerül a multi vs. kisvállalat összehasonlítás. A nagyoknál kötelező jelenteni a balesetet, de egy kicsinél már csökken az átláthatóság.

Munkavédelem koronavírus idején

A munkavédelmi piac nagyon megváltozott az utóbbi időben, főleg az egyéni védőeszközök területén. Az árak szinte követhetetlenül változnak, ahogy a maszkok iránt megnőtt a kereslet. De általánosságban a cégek biztosítják az eszközöket a munkavállalóiknak. A korlátozásokat pedig betartják, a külsős emberek bejutása jóval nehezebb, mint korábban volt. Ez sokat fog még szigorodni a jövőben, és beépül a mindennapjainkba hosszú távon.

A higiénia kérdésének kifejezetten jót tett a Covid-19 vírus. Akár műszakonként fertőtlenítik a szerszámokat, helyiségeket, és ha kell, csúsztatják a műszakokat, hogy biztosítsák a tisztaságot. A HAHN+KOLB eszközkiadó automatái is azt segítik elő, hogy a vállalatoknál, a bevásárlóközpontokban és egyéb helyeken könnyedén férjenek hozzá az arcmaszkokhoz, gumikesztyűkhöz, illetve azokhoz az eszközökhöz, amelyek biztosítják az előírt higiéniás szabályok betartását.

Némethi Botond, NEW technology