Szabályozás, költségek, pazarlás: 2030-ig új korszak jön az élelmiszerlogisztikában

Az élelmiszeripar és az FMCG szereplők számára nemcsak az a kérdés, hogy eljut-e a termék időben a boltba, hanem az is, hogy biztonságosan, igazolhatóan és kereskedelmi szempontból felkészítve jut-e el. A szabályozói elvárások szigorodása, a költségnyomás és a pazarlás csökkentésére irányuló célok miatt az élelmiszerlogisztika minőségi és üzleti kockázatkezelési tényezővé vált.

Az élelmiszerpazarlás mértéke az EU-ban továbbra is jelentős: 2023-ban 58,2 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezett, ami 130 kg/fő éves átlagot jelent¹. Ráadásul a veszteség közel fele nem a háztartásokban, hanem a háztartásokon kívüli szakaszokban (termelés, feldolgozás, gyártás, kiskereskedelem, vendéglátás/étkeztetés) képződik, (termelés, feldolgozás, gyártás, kereskedelem, vendéglátás) képződik, ami közvetlenül jelzi, hogy az ipari folyamatokban is van csökkenthető veszteség.

A Bizottság összesítése szerint az EU-ban keletkező élelmiszerhulladék becsült piaci értéke 132 milliárd euró². Ez nagyságrendileg az a veszteség, amit a lánc szereplői közösen fizetnek meg készletben, munkában, energiában és selejtben.

Szabályozói válasz: 2030-ig kötelező csökkentési célok jönnek

A nyomás nem csak piaci: az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a Waste Framework Directive tavalyi módosítása már kötelező élelmiszerhulladék-csökkentési célokat vezetett be 2030-ig:

• –10% a feldolgozásban és gyártásban
• –30% (egy főre vetítve) közösen a kiskereskedelemben és fogyasztásban (éttermek, étkeztetés, háztartások) a 2021–2023-as átlaghoz viszonyítva.³

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ellátási láncokban egyre inkább a mérhető, auditálható és optimalizálható működés lesz az elvárt standard.

A kulcsszó: nyomon követhetőség és élelmiszerbiztonság – papíron és a raktárban is

A piac alkalmazkodását gyorsítja, hogy az EU élelmiszerjoga a teljes láncban elvárja a nyomon követhetőséget: a 178/2002/EK rendelet⁴ szerint a szereplőknek képesnek kell lenniük azonosítani, kitől kapták az árut és kinek adták tovább („one step back – one step forward” logika).

Emellett az élelmiszer-higiéniai rendelet (852/2004/EK)⁵ HACCP-alapú eljárások működtetését írja elő az élelmiszeripari szereplőknek. Ezek a követelmények a logisztikában nagyon kézzelfogható kérdésekké válnak: elkülönítés, higiénia, hőmérséklet-tartás, dokumentált folyamatok és gyors beavatkozás eltérés esetén.

A piac válasza: a raktárak polckész és promóciós logikára állnak át

A költségnyomás és az akciós ciklusok gyorsulása miatt a gyártók és kereskedők egyre gyakrabban nem külön folyamatként, hanem az ellátási lánc részeként kezelik az olyan műveleteket, mint a címkézés, átcsomagolás, multipack vagy promóciós egységek összeállítása. A trend lényege: minél kevesebb a kézből kézbe adás és minél kevesebb a külön kör, annál kisebb a hibakockázat és a selejt, különösen idő- és hőmérsékletérzékeny termékeknél.

„Az élelmiszerlogisztika ma már nem csupán szállítás és tárolás, hanem a termékbiztonság és az üzleti teljesítmény egyik kontrollpontja. A szigorú élelmiszerbiztonsági követelmények, például a HACCP-alapú működés és nyomon követhetőség adják a keretrendszert, a value added services pedig a rugalmasságot: így a termék nemcsak eljut A-ból B-be, hanem kereskedelmi szempontból felkészítve, gyorsan és egységes minőségben érkezik meg” – mondja Ürmös Csaba, a Raben középmagyarországi régióvezetője.

Nem csak EU-s kérdés: globális költség és kibocsátás is kapcsolódik hozzá

A nemzetközi adatok is azt mutatják, hogy a pazarlás csökkentése üzleti és klímacél egyszerre: a UNEP Food Waste Index⁶ szerint az élelmiszer-veszteség és -pazarlás a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 8–10%-ával hozható összefüggésbe, miközben a gazdasági költséget évi 940 milliárd dollár felettire becsülik.

Mit jelent ez a gyakorlatban a gyártóknak és kereskedőknek?

A következő években az iparágban felértékelődnek azok a megoldások, amelyek egyszerre segítik a biztonságos és igazolható termékút fenntartását, a gyors átállást akciókra, szezonokra, promóciókra és a pazarlásból eredő veszteségek csökkentését, nem kampányszerűen, hanem rendszerszinten.

Raben Group