Szén-dioxid-megkötő anyag készül a garnélaételek hulladékából

Az Egyesült Arab Emírségekben működő Sharjah Egyetem tudósai kidolgoztak egy olyan új eljárást, amellyel szén-dioxid-megkötő anyaggá alakítható a garnélarákételekből származó hulladék.

Haif Al-Jomard professzor kutatócsoportja egész konkrétan egy olyan technológiát mutatott be, amely a garnélák páncélját, fejét és bélcsatornáját hasznosítja aktív szén előállításához. A Nanoscale-ben közölt tanulmány szerint az így előállított anyag kiváló szén-dioxid-megkötő képességet mutat, így elég ígéretes jelölt az ipari felhasználásra.

„A kutatásunk nemcsak a tengeriélelmiszer-hulladék által okozott környezeti problémákra ad választ, hanem hozzájárul a globális erőfeszítésekhez is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a klímaváltozás mérséklésére” – fogalmazott Al-Jomard.

Szén-dioxid-megkötés több millió tonna hulladék helyett

A kutatás egy olyan folyamatot ír le, amely a garnélahulladék pirolízisével hoz létre bioszént, amit aztán savas kezeléssel, kémiai aktiválással és malmos őrléssel alakítanak aktív szénné.

Az így létrehozott anyag erős szén-dioxid-megkötő teljesítményt és hosszú távú stabilitást mutat több adszorpciós–deszorpciós ciklus során.

A garnéla-, homár- és rákfeldolgozás évente akár 8 millió tonna hulladékot termel, amelynek nagy részét kidobják.

A tanulmány ehelyett azt a megoldást kínálja, hogy hasznosítsuk újra a fehér garnélahulladékot – páncélt és fejet –, amelyet a csapat egyszerűen egy közeli piacon be tudott szerezni a kísérletekhez. A feldolgozás előtt a hulladékot megtisztították és levegőn megszárították.

„Ez a megközelítés költséghatékony módot kínál az aktív szén előállítására, amely egy problémás hulladékáramot alakíthat át nagy teljesítményű, hatékony és környezetbarát, széles körben alkalmazható termékké” – idézi a The Engineer Chaouki Ghenait, a tanulmány társszerzőjét.

A kutatócsoport szerint a garnélahulladékból készült aktív szén a szén-dioxid-megkötésen túl más területeken, például levegő- és víztisztításban, oldószer-visszanyerésben, arany kinyerésében és orvosi célokra is hasznosítható.

Az eredmények ráadásul igazolják, hogy a garnélahulladék feldolgozása skálázható és fenntartható stratégia. A hőkezelés, a kémiai és mechanikai eljárások kombinációja javítja az aktív szén texturális és kémiai tulajdonságait, így alkalmazható megoldást kínál a klímaváltozás mérséklésére.

Gábor János, NEW technology