Virtuális és kiterjesztett valóságokkal a fejlődés útján

A világ legnagyobb technológiai cégei folyamatosan azon versengenek, hogy ki teszi le előbb az asztalra az eszközök következő generációját, az új gyártástechnológiákat vagy a jövő építőipari és egészségügyi megoldásait. A glóbusz legjobb tudósait és mérnökeit foglalkoztatják, hogy olyan alapvető változásokat dolgozzanak ki, amelyek megrengetik a világot. Ez az egész azzal kezdődik, hogy maximálisan kihasználják az utóbbi évek olyan nagy technológiai dobásait, mint az MI vagy a virtuális és kiterjesztett valóság, állítja az Industry Today.

A virtuális valóságban (VR) a felhasználó szemüveget vagy sisakot visel, és abban vagy digitálisan felépített vagy valós környezetet mintázó világ jelenik meg. A kiterjesztett valóság (AR) hasonlóan működik, de már képes rá, hogy digitális tartalmat jelenítsen meg a valós világban. Ennek legegyszerűbb példája a közismert IKEA Place applikáció vagy a Pokémon Go, amelyekben interakcióba is léphetünk a digitális elemekkel.

Az ilyen technológiák ipari alkalmazásában az a legnagyobb kihívás, hogy iszonyatos mennyiségű adatot, illetve azok nagy sebességű feldolgozását teszik szükségessé, ráadásul olyan hardverigényük van, amilyen aligha adott egy hagyományos irodai környezetben. Mivel a valós és a virtuális világ precíz fúziójáról van szó, fotórealisztikus és nagyon részletes modelleket kell készíteni: például renderelni egy gép fizikai elhelyezkedését, méretét és pontos állását. Hogy ez mennyire életbe vágó, talán részletezni sem kell – elég arra gondolni, hogy épp repülőgépmotor vagy orvosi műszer tervezéséhez, felépítéséhez, esetleg javításához használjuk az AR/VR-t.

Nagy szükség van a 3D-re, az MI-re és a vegyes valóságokra

A vegyes valóságok iránt támasztott legalapvetőbb elvárás az, hogy pontos modellt vagy digitális ikertestvért alkossanak a tárgyakról. Ez segítséget jelenthet dolgozók betanításánál, munkavégzésre vonatkozó utasítások összeállításánál vagy a felmerülő hibák javításánál. Mivel napjaink gyártófolyamatai során még főleg kétdimenziós digitális rendszerekben jelennek meg a tárgyak, a modellezés pontatlan lehet, hiszen a felhasználó csak három szögből tudja őket szemügyre venni és módosítani. Az AR/VR biztosította ún. 6DoF (6 Degrees of Freedom, jelentése nagyjából: 6 betekintési szög által biztosított szabadság) már minden oldalról megtekinthetővé teszi őket, és ennek főleg a nagy, komplex tárgyak esetében van igazi jelentősége.

Kritikus jelentősége lesz a felhőalapú környezeteknek

Bár az AR/VR használata évek óta terjed az iparban, csak a helyszínre összpontosul, és az adattárolás is helyben történik. Ez jelentősen visszafogja a felhőszolgáltatással amúgy elérhető sebességet, és korlátozza a különböző egységek közötti adatáramlást. Ahelyett tehát, hogy időről időre meg kell szervezni és ki kell fizetni egy kolléga többhetes külföldi munkavégzését, a világ másik felén is el tud végezni egy gépbeállítást vagy tervezési folyamatot, esetleg tréninget tarthat, anélkül, hogy kitenné a lábát az irodából. A gyártóknak most azon kell dolgozniuk, hogy legyőzzék a kétdimenziós környezet és a helyszínhez kötött munkavégzés korlátait – ehhez ma már felhőalapú, illetve távoli szerveren nyugvó AR/VR-megoldásokat és három dimenzióban gondolkodó MI-ket hívhatnak segítségül. És ezek a platformok ösztönzik csak igazán az ipar gyors innovációját.

Gábor János, NEW technology