A medúzarobot lehet a mélytengeri kutatás jövője

Minden eddiginél hatékonyabb a pulzálva úszó, rugalmas szerkezet.

Közismert tény, hogy kevesebb alkalommal járt ember a Mariana-árokban, mint a Holdon, így joggal merül fel a kérdés, hogy mi mindent nem tudunk még a mélytengeri élővilágról. Az eddig elérhetetlennek tűnő helyek kézzelfogható közelségbe kerülhetnek a Southamptoni és az Edinburgh-i Egyetem gépével, amely ugyanúgy mozog a víz alatt, mint egy csalánozó.

Keveseknek jutott volna eszébe az Aurelia aurita példája, pedig a fülesmedúza a világ leghatékonyabb úszója. A The Engineer a Science Robotics-ra hivatkozva írt a robotról, ami a tintahalak és a medúzák mozgását imitálja. A megvalósításhoz azért választották ezeket az állatokat, mert „a csontváz hiánya nem akadályozza meg őket abban, hogy bravúrosan ússzanak”, magyarázta az Edinburgh-i Egyetem előadója, a tanulmány egyik szerzője, Dr. Francesco Giorgio-Serchi.

A Southamptoni Egyetemen összeállított szerkezet az első olyan búvárrobot, amely ütemes mozdulatokkal hajtja magát. Ehhez nyolc, 3D nyomtatással készült, rugalmas bordát építettek egy gumimembrán alá, egyfajta harangot képezve. A gép felső részében lévő dugattyú ezt a harangot újra meg újra megcsapolja, így az kitágul, majd összeugrik, tehát utánozza a medúza mozgását, és másodpercenként egy testhossznyit halad.

A medúzarobot mozgása 10-50-szer hatékonyabbnak bizonyult az eddig használt víz alatti járművek propellermeghajtásánál. Mellette szól a rugalmas burkolat is, amely alkalmasabbá teszi az érzékeny területek, például korallzátonyok, régészeti lelőhelyek kutatására.

Thierry Bujard társszerző, a Southamptoni Egyetem hajóépítészeti karának végzőse kifejtette: a vízsugaras meghajtáshoz korábban merev falú csöveket használtak. Ők ezt fejlesztették tovább a rugalmas anyagok használatával és a pulzáló mozgás utánzásával. Hozzátette: biztos volt benne, hogy a projekt sikeres lesz, de nagyobb hatékonyságot értek el, mint várta.

Az ötletet a Boston Dynamics robotkutyája inspirálta, vallotta be Dr. Gabriel Weymouth, a projektet felügyelő docens. Szerinte érdemes biológiai példákat használni a robotikában, mivel az élőlények sokoldalúbb tevékenységekre képesek, mint az egyes feladatok ellátására épített ipari robotok.

Gábor János / NEW technology