Okosvárosok és technológiai sokszínűség a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián

Járműveink, városaink és közlekedési rendszereink fenntarthatósága olyan integrált megközelítést kíván, amelyben az ipar, a természet- és társadalomtudományok, valamint a művészetek képviselői egymással összefogva keresik a válaszokat a jövő kihívásaira. Ez a gondolat hívta életre a Kognitív Mobilitás 2024 konferenciát, amelyet október 7–8-án tartották a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon, a magyarországi Bosch csoport szakmai védnöksége mellett.

Az idei Kognitív Mobilitás konferencia fókuszában egyebek mellett olyan futurisztikus mérnöki megoldások álltak, mint az okosvárosok, a mesterséges intelligenciával támogatott forgalomszervezés, a járművek egymással való kommunikációja, vagy a jövő energiaforrásainak kérdése.

Nemzetközi tudásmegosztás Budapesten harmadszor

„A jövő közlekedése már rég nem mérnöki kérdés csupán, hiszen olyan globális kihívásokkal kell szembenéznie a világnak, mint a klímaválság, az energiaforrások szűkössége vagy a városok folyamatos növekedése. A felmerülő új problémákra a megoldásokat csak globális szakmaközi együttműködéssel, innovatív szemlélettel lehetséges megtalálni. Ezért bír jelentőséggel, hogy a nemzetközi kognitív mobilitási szakma képviselői immár harmadik alkalommal találkoztak Magyarországon és osztották meg egymással és az érdeklődőkkel tudásukat” – nyilatkozta Prof. Dr. Zöldy Máté, a BME-Bosch Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ vezetője, a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia szervezője.

„A Boschnál hiszünk az együttműködés erejében. Egy olyan innovációs ökoszisztémát építünk következetesen, ahol az ipar és a felsőoktatás, az üzlet és a tudomány képviselői együtt és felelősen keresik a legjobb megoldásokat nemcsak a ma, hanem a holnap kihívásaira is. Büszke vagyok rá, hogy harmadik éve vagyunk szakmai védnökei és adunk otthont a Kognitív Mobilitás nemzetközi konferenciának a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon” – hangsúlyozta Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Versengő energiaforrások: a Bosch szerint a technológiai sokszínűségé a jövő

Elektromos, hibrid, üzemanyagcellás, belsőégésű, szintetikus üzemanyaggal, hidrogénnel, akkumulátorral működő gépjárművek – nem csoda, ha kapkodjuk a fejünket. Sokféle, egymással versengő energiaforrás és technológiai megoldás van jelen már ma is járműiparban. De vajon egymást kizáró fejlesztésekről van-e szó, meg lehet-e és egyáltalán meg kell-e mondani, hogy melyik hajtásmód jelenti a jövőt? A holnap hajtástípusait tette mérlegre a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián Horváth Csongor, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ vezető szakértője. „A Boschnál nem gondoljuk, hogy létezne egyetlen mérnöki megoldás, ami önmagában mindenre választ ad, hanem a technológiai diverzitás mellett tesszük le a voksunkat. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az eltérő mobilitási célokra, a különböző járművek számára más-más hajtási módok, eltérő technológiák és különböző energiaforrások garantálhatják a hatékonyságot hosszú távon” – emelte ki a konferencián Horváth Csongor.

Költségcsökkenés jöhet az elektromos autózásban: Dr. Szászi István kapta a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia tudományos díját

A Kognitív Mobilitás 2024 konferencia nemzetközi tudományos testületének javaslatára a legjobb szakmai publikációért járó rangos díjat, az ún. „Best Paper Award”-ot és az ezzel járó oklevelet idén Dr. Szászi István kapta, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, aki a technológiai innováció, a műszaki és mérnöki kutatómunka terén is kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben.

A mobilitás folyamatos fejlődésben van, napjaink egyik megatrendje az elektrifikáció, amely előtt még számos megoldandó feladat áll, ezek egyike az alkalmazott anyagok költségszintjének csökkentése. Dr. Szászi István díjnyertes munkája a villanymotorok ma még költséges és nyersanyaghiányos megoldásaira kínál alternatívát.

A járművek titkos nyelve: új koncepció a Boschtól

A különböző kamerák, radarok és szenzorok a modern járműveknek ma már a sajátjai, ezekkel érzékelik a környezetüket és támogatják a vezetést, illetve ezekre alapozva végeznek el különböző szintű önvezető feladatokat. De mi történik, ha olyanok a körülmények, hogy ezek a szenzorok nem képesek kellő adatot előállítani a biztonságos vezetéshez? A Kognitív Mobilitás 2024 konferencián a Bosch mérnökei olyan, rádiókommunikáció alapú új koncepciót mutattak be a nemzetközi közönség számára, amellyel az utakon közlekedő járművek egymással is szót értenek és megosztják egymással az adataikat. Ennek köszönhetően járművünk kedvezőtlen körülmények között is stabilan végre tudja hajtani a vezetési műveleteket.

Biztonságos hidrogénmobilitási megoldásokon dolgoznak a kutatók

Sokszor hallani, hogy a hidrogén lehet a jövő legzöldebb energiaforrása nemcsak az ipar, hanem a közlekedés számára is. A vízbontásra épülő hidrogéngazdaság egyik kulcsa a hidrogén tárolásával és szállításával kapcsolatos mérnöki kihívások megoldása, különös tekintettel a biztonságra. Prof. Dr. Dhinesh Balasubramanian, az indiai MEPCO egyetem vezető kutatója, akit a világon a téma egyik legnagyobb szaktekintélyeként jegyeznek, a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián azokat az intelligens, adatvezérelt módszereket és szimulációs eljárásokat elemezte, amelyek a hidrogénmobilitás biztonságának növeléséhez vezetnek, elősegítve, hogy a hidrogén elfogadott és a gyakorlatban is elterjedt alternatíva legyen a közlekedésben.

A legkörnyezetkímélőbb az a jármű, amelyik fölöslegesen nem közlekedik: az intelligens városok jelenthetik az igazi megoldást

Elegendő-e, ha egyre tisztább működésű járműveket fejlesztünk, vagy tehetünk-e ennél többet a környezet és a klíma megóvásáért? Erre a kérdésre kereste a választ a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián plenáris előadásában Prof. Dr. Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem docense. A szakember véleménye szerint a legfontosabb, hogy városainkat úgy tervezzük és működtessük, hogy a lehető legrövidebb útvonalakon, minél kevesebb járművel, minél több utas és áru juthasson el a céljához. Úgy érdemes szervezni a forgalmat, hogy a legkevesebb felesleges járműmozgásra, például parkolóhely-keresésre legyen szükség, és ha már mozog a jármű, akkor lehetőleg ne kelljen újra és újra megállni, elindulni, lassítani, gyorsítani. Ez pazarolja az energiát, növeli a légszennyezést, a dugókat és a balesetveszélyt. Fejlett kognitív mobilitási rendszerekkel a városokat alacsonyabb energiafogyasztás, kisebb környezetterhelés és nagyobb biztonság mellett lehet a jövőben működtetni” – fogalmazott Prof. Dr. Hanula Barna. Az okosvárosok irányába mutató innovatív technológiák köre folyamatosan bővül, ide tartoznak a már rendelkezésre álló Bosch Smart City megoldások is.

Mobilitás művészi szinten

A Kognitív Mobilitás 2024 konferencián bemutatkoztak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Interaction Design szakos hallgatói is, akik a jármű és az ember közötti interakciót állították a középpontba. Megközelítésükben a jövő autói érzékelőkkel ellátott guruló számítógépek lesznek, amelyek a bennük rejlő lehetőségeket teljes mértékben az egyénre szabottság felé fogják elmozdítani. A MOME Mobility Design Lab részt vesz autók, drónok, motorok és mikromobilitási eszközök tervezésében, és a jövő fenntartható közlekedési rendszereinek feltérképezésével is foglalkozik, munkájukat innovatív partnerként a Bosch is támogatja a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központon keresztül.