AI Act mellé itt a Chips Act 2.0 – Európa beszáll a techháborúba

Már nemcsak az a nagy kérdés, hogy az Európai Unió képes-e csúcstechnológiás chipeket gyártani, hanem az is, hogy lesz-e, aki megveszi azokat. Az Európai Bizottság benyújtotta a módosított félvezetőipari jogszabálytervezetét, ismertebb nevén a Chips Act 2.0-t. A javaslat célja, hogy megerősítse a kontinens pozícióit a globális versenyben, csökkentse a kiszolgáltatottságot a külső beszállítókkal szemben, és választ adjon a mesterséges intelligencia terjedése miatt égető alkatrészhiányra.

Az eredeti 1.0 keretrendszer eddig több mint 52 milliárd eurónyi állami és magánbefektetést mozgatott meg, miközben nagyjából 46 ezer munkahely jött létre a szektorban.

Az új irányvonal legfontosabb eleme a kereslet mesterséges felpörgetése. Brüsszel ún. „keresletgyorsítókkal”, valamint az innovációs közbeszerzések rendszerével hozná közelebb egymáshoz a gyártókat és az ipari felhasználókat. E stratégia ugyanis felismerte: a gyárak támogatása önmagában kevés, ha a beszállítók nem látják biztosítottnak a volument és a költséghatékony működést.

A Bizottság előrejelzése szerint 2030-ra a globális félvezetőpiac értéke eléri az 1370 milliárd eurót, a növekedés 70 százalékát pedig kifejezetten a mesterséges intelligenciához kapcsolódó egységek adják majd.

A javaslat éppen ezért szorosan összekapcsolódik a szélesebb technológiai szuverenitási csomaggal, amely a felhőalapú szolgáltatásokra és a szoftveres nyílt forráskódú stratégiára is kiterjed. A piaci szereplők szerint a siker kulcsa a bürokrácia leépítése lehet.

A gyorsabb engedélyezés és regionális rang lehet Európa nagy versenyelőnye

A kínálati oldalon is komoly változások jöhetnek: a Bizottság maximum 12 hónapban limitálná az engedélyezési folyamatokat, hogy a beruházások ne akadjanak el az adminisztráció útvesztőiben. A tervezet kiterjeszti az egyedi projektnek minősülő beruházások támogatását a teljes értékláncra, a nyersanyag-kitermeléstől kezdve egészen a chipek tokozásáig.

Újdonságként bevezetnék a „Kiváló Félvezetőipari Régió” címet is, amely a helyi ipari klasztereknek segítene bevonzani a tőkét.

A stratégia hátterében az áll, hogy Európa továbbra is jelentős behozatalra szorul a legfejlettebb chipek és a tervezési folyamatok terén. Bár az irányvonalat kijelölték, a jogszabály még nem lépett hatályba. Erről még a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is tárgyalnia kell, így a sebesség és a tényleges finanszírozási részletek határozzák meg, hogy az öreg kontinens végül ledolgozza-e a hátrányát a globális chippiacon.

Gábor János, NEW technology