Nem vitorla, hanem forgó turbina: szélenergia támogatja a jövő teherhajóit

A tengeri hajózás évszázadokon át a szél erejére támaszkodott, a modern kereskedelmi teherhajókra azonban nem lehet pusztán a hagyományos vitorlákat visszaszerelni. A fedélzetre utólag épített, nagy méretű szerkezetek komoly fejtörést okoznának a kikötőkben: akadályozzák a daruzást, a hidak alatt sem feltétlenül férnek el, és ha nincsenek közvetlenül összekötve a motorral vagy az útvonaltervező rendszerrel, a várt üzemanyag-megtakarítás is elmarad. Ezt a működési és műszaki problémát akarja felszámolni egy norvég konzorcium, amely szerdán indította el a WINTEGRATE nevű kutatás-fejlesztési projektet – közölte az egyik résztvevő, a Kongsberg Maritime.

A hároméves program a norvég állami Green Platform programból legfeljebb 68 millió norvég korona (kb. 2,33 milliárd forint) támogatást kap. A projektet vezető Kongsberg Maritime, valamint a kutatóintézetek és hajózási társaságok nem új típusú vitorlákat akarnak kitalálni, hanem a már meglévő szélrásegítő technológiákat hangolják össze a hajók hajtási, energiagazdálkodási és vezérlési rendszereivel.

A szélrásegítő rendszerek az eddigi tapasztalatok szerint 5–25 százalékos üzemanyag-megtakarítást realizálnak, de a valós eredmény sokszor elmarad a várakozásoktól, főleg ha a szerkezetek nem kapnak valós idejű adatokat a motor fordulatszámáról és az időjárási viszonyokról.

A merev szárnyak és a forgó hengerek emellett megváltoztatják a hajók súlypontját, extra terhelést rónak a hajótestre, a kikötőkben pedig ütközhetnek a rakodódarukkal.

A kereskedelmi hajókon alkalmazott széltechnológia éppen ezért nem hagyományos vászonvitorlákra épül. A mérnökök főként a Magnus-hatást kihasználó, függőlegesen forgó Flettner-rotorokkal vagy a repülőgépszárnyakhoz hasonló szívószárnyakkal igyekeznek közvetlen vonóerőt teremteni, ezzel alaposan lecsökkentve a hajómotor terhelését.

A hajózási társaságokat az Európai Unió szigorodó környezetvédelmi előírásai űzik a szélenergia sürgős bevetése felé.

Az EU még 2024 elején terjesztette ki a tengeri fuvarozásra a kibocsátáskereskedelmi rendszerét, 2025-től pedig kötelezővé tette a fedélzeten felhasznált energia üvegházhatásúgáz-intenzitásának fokozatos lefaragását. A szabályozási nyomás mellett a tengeri minősítő társaság, a DNV külön biztonsági és üzemeltetési szabványokat dolgozott ki a szélrásegítő rendszerekre. A technológia működőképességét a korábbi tesztek – például a Pyxis Ocean teherhajó 32 százalékos energiamegtakarítást elérő útja – már bizonyították, ám ezek a próbautak az automatizáció és a rendszerintegráció hiányosságaira is rávilágítottak.

Gábor János, NEW technology