Barion Pixel

- Hirdetés -

A következő űrállomás automatizált lesz

Bár a geopolitika és a háború megtépázta az összefogással zajló űrprojekteket is, maradt elég nemzetközi partner ahhoz, hogy megépüljön az emberiség következő űrállomása, a Gateway. A beszédes elnevezés arra utal, hogy elsődleges funkciója a Föld és a Hold (majd később a Mars) közötti tranzitfeladatok ellátása lesz. A hamarosan kezdődő építése már az évtized végére tervezett újabb holdra szállásokat készíti elő.

Az oroszok (talán mondani sem kell) kimaradnak a nagyszabású projektből, és mivel Kína sosem volt különösebben együttműködő, a Gateway az amerikai NASA, az európai ESA, a kanadai CSA, illetve a japán JAXA összefogásával valósul meg. Az űrügynökségek azzal együtt is megengedhetik maguknak az állomás megépítését, hogy az ISS-hez anno kevesek lettek volna. Ennek elsődleges oka a Nemzetközi Űrállomásnál jelentősen kisebb méret (elsőre csupán két modul lesz), illetve számtalan automatizált megoldás bevezetése.

Egy Astrobee az ISS fedélzetén (fotó: JSC / NASA)

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Az IEEE Spectrum úgy tudja, hogy először az energiaellátó és meghajtó egység, illetve a logisztikai és lakómodul költözik az űrbe. Ezt a két építőelemet a SpaceX Falcon Heavy rakétájával juttatják az ISS-hez képest jóval távolabbi Föld körüli pályára, várhatóan 2024 novemberében. Ezekhez csatlakozik aztán 2027 körül a Canadarm3, külső műveleteket végrehajtó robotkarrendszer. Az állomás nemcsak azért törpül el az ISS-hez képest, mert kevesebb állam űrhajósait kell majd ellátnia, hanem azért is, mert a nagy előddel ellentétben alig fogják lakni. Az év 12 hónapjából összesen kb. egyetlen olyan lesz, amikor emberek is tartózkodnak majd a fedélzetén – mielőtt innen továbbindulva jutnak el a Holdra és a Marsra. A legénységek egyhuzamban legfeljebb néhány hétre fognak megállni a Gatewaynél, amelyen így automatikusan kell megoldani a ma még helyszíni vagy földi irányítású beavatkozásokat igénylő folyamatokat.

„Arra a több száz, Földről érkező utasításra, amit ma az ISS-en kell végrehajtani, a Gateway esetében is szükség lesz, csak éppen magától a Gatewaytől fognak származni, nem a földi irányítástól” – magyarázta Julia Badger, az új állomás autonómiájáért felelős menedzser. A NASA Johnson Űrközpontjának munkatársa időarányosan is szemléltette, miről van szó: az ISS jelenleg 24/7-ben emberi vezérlésre szorul, de a Gateway esetében ez nem lesz több heti nyolc óránál.

A szinte teljesen autonóm űrállomáshoz egyszerre többféle automatizációs rendszert fejlesztenek. Az egyik a „járműrendszer-menedzser” (VSM), ami ahhoz hasonló, a fedélzet minden pontját ellenőrzése alatt tartó, részben emberi operátorok segítségével működő „ügyes szoftver” lesz, amit a sci-fikben látni. A VSM az üzemeltetés mellett vészprotokollokat is le tud majd zavarni: sérülés esetén külső beavatkozás nélkül működteti tovább a Gatewayt, és bizonyos problémákat távirányítással vagy automatikusan fog megoldani.

Fotó: Robonaut a tesztállomásán az ISS manipulációs feladattáblája előtt. JSC/NASA

Bár az új űrállomás maga is egy robot, a fedélzetén ún. belső járműrobotok (IVR-ok) fognak üzemelni. Ezek az egyszerűbb, de ugyanúgy életbevágó feladatokat fogják elvégezni: vizuális jelölést helyeznek fontosabb pontokra, töltőcsatlakozásokat rendeznek, vagy tereket alakítanak át. Bármily hihetetlen, de az IVR-ok már a célegyenesben vannak: mint emlékezetes, az ISS-en 2011-től kezdve éveken át működött egy kísérleti, ráadásul ember nagyságú, humanoid példány. Ennél alighanem praktikusabbak lesznek a mindenféle funkcióval ellátott, kocka alakú Astrobee-k, amelyeket már szintén teszteltek az ISS űrhajósai.

Gábor János, NEW technology

(az IEEE Spectrum cikke alapján)

- Hirdetés -

NEW technology