Döbbenetes újítás: saját magát is tölti a turbó-elektromos repülőgép

A repülés történetének harmadik korszaka küszöbén állunk, amikor az elektromos meghajtás már nem csupán elméleti lehetőség, hanem a repülőgép-tervezés alapja. Az Electra a NASA Fenntartható Környezetvédelmi Fejlesztési Koncepciók programja keretében mutatta be azt a több mint 100 utas szállítására alkalmas modellt, amely ötvözi a radikális aerodinamikai újításokat a turbó-elektromos technológiával. A cél egy olyan repülőgép megalkotása, amely illeszkedik a meglévő repülőtéri infrastruktúrába, mégis jelentősen csökkenti a környezetterhelést.

A tervezők szakítottak a hagyományos csővázas formával, és egy széles, úgynevezett „dupla buborék” törzset alkalmaztak.

Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy maga a géptest is jelentős felhajtóerőt termeljen repülés közben. A technológiai áttörést azonban a hajtóművek elhelyezése jelenti: a szárnyak alatti turboventilátorok nemcsak tolják a gépet, hanem áramot is termelnek a farokrészen található elektromos ventilátoroknak. Ez utóbbiak elszívják a törzs felett lassuló levegőt, ami a számítások szerint 17 százalékos hatékonyságjavulást eredményez a 2050-re várható egyéb technológiai fejlődésen felül.

„A villamosítás értéke ebben a koncepcióban az, hogy olyan helyekre is telepíthetünk meghajtást, ahová korábban nem tudtunk, de ahol a legtöbb hasznot hajtja” – magyarázta az Electra termékstratégiai igazgatója a projekt bemutatóján. Dr. Parker Vascik hangsúlyozta, hogy a cél olyan gépek tervezése, amelyeket valóban meg lehet építeni, és képesek megszerezni a repülési engedélyeket is.

Bár a technológia futurisztikus, az üzemeltethetőség szempontjából a gép konzervatív marad.

A meghajtás hagyományos vagy fenntartható repülőgép-üzemanyaggal is működik, így a repülőtereknek nem kell drága töltőhálózatokat építeniük. A keskenytörzsű kategóriában szokatlan, kétfolyosós utastér pedig nemcsak kényelmesebb az utasoknak, hanem a be- és kiszállási folyamatokat is felgyorsítja, ami kulcsfontosságú a légitársaságok hatékonysága szempontjából.

A projekt mögött széleskörű szakmai összefogás áll, az iparági szereplőktől az egyetemi kutatócsoportokig, de a megvalósításhoz állami segítség is szükséges. „Az iparág egyedül nem tudja 2050-ig érett fázisba hozni ezt a koncepciót” – tette egyértelművé Dr. Vascik. A szakértő szerint állami technológiai kezdeményezésekre és kísérleti repülőgépekre van szükség ahhoz, hogy a több megawattos generátorok és a speciális áramelosztó rendszerek 2035-re beérjenek.

Gábor János, NEW technology