A projekt a Zürichi Egyetem és az Airbus közös munkája, „3D organoidok az űrben” néven, a lényege pedig az, hogy a zéró gravitációs körülményeket kihasználva növesszenek szervszerű szöveteket, emberi őssejtekből. A képződményeket persze haza is reptetik, hogy aztán tudományos és orvosi kutatások során hasznosítsák őket.
A módszer nem nagyzolás: a kísérleteket azért a világűrben végzik el, mert a háromdimenziós organoidokat csontváz és gravitáció nélkül nem lehet szaporítani földi körülmények között, csakis súlytalanságban. Erre akkor jöttek rá, amikor 2020 márciusában 250 kémcsőnyi őssejtet juttattak az ISS-re, ahol azok egy hónap alatt májra, csontra és porcra emlékeztető struktúrát vettek fel, miközben az ugyanilyen minták a Földön nem, vagy csak minimális mértékben mutattak változást.
„Elsőként bizonyítottuk be, hogy a szövetek növesztése nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is megvalósítható”, lelkendezett Oliver Ullrich zürichi anatómiaprofesszor. „Jelenleg a gyártás mérnöki feladataival és a minőségellenőrzéssel vagyunk elfoglalva, ugyanis a kereskedelmi forgalomba engedés előtt tudnunk kell, hogy a Földre visszatérve meddig és milyen minőségben lehet életben tartani az organoidkultúrákat.”
Az Airbus arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatás segítségével fontos eszközt adhatnak a gyógyszeriparnak, amely az állatkísérletek alternatívájaként űrben növesztett emberi organoidokat használhatna. A távolabbi jövőre nézve még több lehetőséget tartogat a program, hiszen a páciensek őssejtjéből károsodott szervek szövetpótlása is megvalósítható lehet. Összességében kijelenthető, hogy ha a program sikeres, a módszer pedig fejleszthető, akkor sokat javíthatnának a földi életminőségen.
Az őssejtekből – amelyek két-két, különböző korú nőtől és férfitől származnak – legutóbb augusztus végén vittek mintákat az ISS-re, a SpaceX űrhajójával. A kultúrákat várhatóan októberben hozzák vissza, az első eredményekről pedig novemberben tudnak beszámolni.
Gábor János, NEW technology
Forrás: The Engineer
Fotó: Airbus