Friss kutatás: olcsóbb autók és jobb szabályok nélkül álom marad a zöld fordulat

Az elektromos járművek globális térnyerése nem csupán technológiai kérdés, hanem a vételár és a fenntartási költségek drasztikus csökkentésének függvénye, amihez elengedhetetlen a kormányzati beavatkozás és a tisztább áramtermelés – mutat rá egy, a Resources, Environment and Sustainability folyóiratban megjelent új tanulmány.

A Nankingi Információtudományi és Technológiai Egyetem, a Kaliforniai Davis, illetve a Cornell Egyetem tudósai által jegyzett kutatás szerint a közlekedés villamosítása jelentősen mérsékelheti az energiafelhasználást és a károsanyag-kibocsátást, ám ehhez a jelenleginél sokkal határozottabb szakpolitikai fellépésre van szükség. A kínai és amerikai kutatók hangsúlyozzák: a nemzetközi szabályozások összehangolása és a költségek mérséklése nélkül az átállás üteme elmarad a várakozásoktól.

Ennyivel kellene olcsóbbá tenni az e-autózást

A tudósok a Pacific Northwest Nemzeti Laboratórium által kidolgozott globális változást elemző modellt alkalmazták, hogy felmérjék, miként alakulnak a különböző forgatókönyvek. Az elemzés rávilágított, hogy az elektromos autók elterjedtsége erősen függ az egyes régiók gazdasági fejlettségétől és a kiépített infrastruktúrától.

A modellezés adatai alapján a legfontosabb gátat a „nem energetikai” költségek jelentik. Ide tartozik a gépjárművek vételára, a karbantartás díja és a biztosítás összege is. Ha ezek a költségek egységesen 20 százalékkal mérséklődnének, az elektromos járművek globális piaci részesedése a 2035 utáni időszakban a jelenleg jósolt 25–50 százalékról akár 70–85 százalékra is emelkedhetne.

A szakértők szerint a vágyott árcsökkenést az állami támogatások, a gyártási volumen növelése és a technológiai innovációk együttese hozhatja el. Ezek hiányában a belső égésű motorral szerelt járművek versenyelőnye megmarad, különösen a fejlődő gazdaságokban, ahol a lakosság alacsonyabb vásárlóereje és a hiányos töltőhálózat eleve nehezíti a váltást.

A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy a közlekedés villamosítása önmagában nem csodaszer. Ha az áramtermelés továbbra is fosszilis tüzelőanyagokra épül, a kibocsátásmentes közlekedésből fakadó előnyök elvesznek, hiszen egy olyan forgatókönyv esetén, ahol a személyautók tömegesen elektromossá válnak, az áramigény jelentősen megugrik.

A kutatók szerint hasonló a helyzet a hidrogénhajtással is: amíg a hidrogént nem zöld forrásokból állítják elő, a környezetvédelmi hatás korlátozott marad. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a közlekedési stratégiákat szorosan össze kell fűzni az energiaszektor dekarbonizációjával.

Gábor János, NEW technology