Gyógynövény-komposztálás: a fenntarthatóságot szolgáló szabadalom született a Széchenyi István Egyetemen

Új gyógynövény-komposztálási technológia a lényege annak a Széchenyi István Egyetemen megszületett szabadalomnak, amelyet az intézmény sikeresen bejegyeztetett. Az innováció a hulladékfelhasználás csökkentéséhez járul hozzá.

A győri Széchenyi István Egyetem elkötelezett a fenntarthatóság mellett, amelyet egyik legfontosabb stratégiai céljaként kezel. Az intézmény ezt nemcsak oktatási, hanem kutatási tevékenységével is szolgálja. Erre példa az a szabadalom, amelynek benyújtása négy évvel ezelőtt kezdődött, s a folyamat 2024-ben sikeresen lezárult. Megszületését megelőzte egy közös projekt a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt.-vel és a Pannonhalmi Apátsági Pincészettel, amelyben gyógynövények élelmiszeripari felhasználásával foglalkoztak a kutatók. Ennek melléktermékeként gyógynövénymaradványok keletkeztek, amikből gyógynövénykomposztot készítettek szarvasmarhatrágya és szalma felhasználásával. Ehhez állítottak össze egy tesztelt baktériumkeveréket, és a mikrobákkal beoltva figyelték, van-e hatása a komposztálásra – a szabadalom erre a komposztálási technológiára vonatkozik.

„Fő kérdésünk az volt, hogy a baktériumkeverék gyorsítja-e az alapvetően lassú folyamatot. A komposzt mikrobiológiai, kémiai és fizikai paramétereit megvizsgálva láttuk, hogy mind az alkalmazott baktériumkeverék, mind a használt technológia eredményes volt, ebből született meg a szabadalom. Emellett elemeztük azt is, hogy milyen paraméterekkel rendelkezik a kész termék: hogyan hat a csírázásra, és képes-e visszaszorítani a kórokozókat. Az eredmény pozitív volt, és megállapítottuk, hogy a komposzt növekedésserkentő hatással rendelkezik” – mondta el dr. Greff Babett, a Széchenyi-egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Élelmiszertudományi Tanszékének tudományos munkatársa.

Hanczné dr. Lakatos Erika, a kar innovációs dékánhelyettese, a projekt szakmai vezetője aláhúzta: szabadalmuk azért is fontos, mert a gyógynövények egyre nagyobb teret hódítanak világszerte. „Emelkedik a felhasználásuk, nagyobb területen folyik a termesztésük, és ebből kifolyólag több hulladék keletkezik. Ebben pedig marad kihasználatlan hatóanyag, és így sokkal értékesebb komposztot képez, mintha más zöldhulladékból készítenénk – hangsúlyozta. – Ez volt szabadalmunk elvi alapja, amit aztán a gyakorlatba is átültettünk.”

Széchenyi István Egyetem