Christopher Saggalla egy dél-indiai farmer, akinek a farmja Kulabgoor (Andra Prades állam) területén helyezkedik el. Növényei gondozásával kapcsolatban sokszor szorult a helyi növényvédőszer-kereskedők tanácsaira, ami gyakran vezetett a vegyszerek túladagolásához, vagy éppen a várt hatás elmaradt. Jobb megoldást nem ismervén, ilyen esetekben kénytelen volt visszatérni az árusokhoz, és más vegyszerekkel kísérletezni.
Körülbelül tíz hónapja azonban egy mobil-applikációt kezdett használni: a beteg növényt ábrázoló képet feltölti ide, és ingyenes diagnosztikai jelentést kap a növény betegségéről, a lehetséges kezelési módokról és a megfelelő vegyszerekről is.
„Azzal, hogy elkezdtem használni az applikációt, sikerült megtöbbszöröznöm a gyapottermést.” Az applikáció a magok elvetésétől kezdve a megfelelő tápszerek kiválasztásán át a szüretig segíti Saggallát a gyapot, a sáfrányos szeklice és a rizs termesztésében.
Srikanth Rupavatharam digitális mezőgazdasággal foglalkozó tudós Hyderabadban, a Félszáraz Trópusok Nemzetközi Növénytermesztési Kutatóintézetében (ICRISAT). Adatai alapján a Plantix nevű applikációt eddig tízmillió felhasználó töltötte le – ezek 85%-a indiai, és az utóbbi három évben kezdték használni az alkalmazást, amikor az megjelent az országban.
Az ICRISAT együttműködik a Plantix fejlesztőjével, amely egy német start-up, a mezőgazdasági technológiával foglalkozó PEAT, amelynek India mellett Brazíliában, Bangladesben, Pakisztánban, Vietnamban és Indonéziában is vannak ügyfelei. A gazdák napi 20 000 képet töltenek fel, és a Plantix közösségén keresztül információkat is cserélhetnek.
Rupavatharam úgy véli, hogy az alkalmazáshoz használt mesterséges intelligencia (AI) kulcsszerepet játszik abban, hogy a Plantix népszerűsége egyre növekszik. Az öntanuló algoritmus ugyanis minél több adatot kap, annál jobbá válik. Ez lehetővé teszi a kisgazdálkodók számára, hogy testre szabott tanácsokat kapjanak, és nem olyan általános információkat, mint amilyeneket az SMS-alapú szolgáltatások nyújtanak. „Ez nagy előrelépés. Mivel célzott információkat használunk, csak azt az igényt kell kiszolgálni, amire a mezőgazdasági termelőnek éppen szüksége van” – mondja Rupavatharam, és hozzáteszi, hogy a Plantix jelenlegi képességei csak „bepillantást jelentenek” abba, amit az AI-alapú rendszer megfelelő mennyiségű felhasználó elérése után végül kínálhat.
Az ICRISAT és partnerei már most is érezhetik a Plantix pozitív hatását, például a kártevőkkel kapcsolatos előrejelző rendszer működésének köszönhetően. A mezőgazdasági termelők által feltöltött képeket földrajzi címkével látják el, ami segíti a helymeghatározást. A megfigyelők ennek köszönhetően képesek nyomon követni azt a rendkívül pusztító féreginváziót, amely tavaly kezdődött. A megszerzett adatoknak köszönhetően termelők tízezreit tudták időben értesíteni, akik azonnal megkezdhették a kártevők elleni védekezést.
A Plantix hamarosan automatizált ajánlásokat is küld majd a felhasználóknak, az indiai kormány által korábban összegyűjtött talajadatok alapján. Rupavatharam szerint a Plantix híre szájról szájra terjed, és így válik egyre népszerűbbé. Ráadásul a Plantix nem az általános, globális igényeknek igyekszik megfelelni, hanem arra koncentrál, hogy az ismert terepen szerezzen magának minél több követőt. Az a tény, hogy már 16 nyelven érhető el, s ezek közül nyolc India területén beszélt nyelv, sokat segít a terjeszkedésben. „Észrevettük, hogy a Plantix felhasználói bázisa jelentősen megnőtt, mihelyt az alkalmazás elérhető lett a helyi nyelveken” – mondja Rupavatharam.
Hegyi Heni, NEW technology