Könnyen irányítható jetpack készül

A kereskedelmi forgalomban kapható drónok könnyedségével lehet majd irányítani a Maverick Aviation jetpack-jét – nyilatkozták az IEEE Spectrumnak az alapítók. Nagy összegben talán kevesen fogadnának a sikerre, de jobban meggondolva: tíz éve még az önvezető autók valószínűségét is megmosolyogtuk.

Testre csatolható sugárhajtású eszközök ma is léteznek, viszont a hétköznapi emberek számára elérhetetlenek, hiszen repüléstechnikai ismeretek nélkül éltveszélyesek, vagy eleve katonai célra készültek.

Ezen változtatna a brit cég azzal, hogy bárki által irányítható, megfizethető jetpacket készít. Egyelőre versenytársuk sem akadna: az amerikai Jetpack Aviationnak a „világon egyedülálló” JB-10-esét kb. másfél millió forintos tanfolyam után tudnánk vezetni, de a cég ezzel le is tudta a kereskedelmi forgalomba szánt típusok gyártását, mert a legújabb modellt már egy meg nem nevezett hadseregnek értékesítette. Rajtuk kívül egyedül a Gravity Industries rendelkezik stabilan működő jetpackkel, ám ez a brit haditengerészetnek készült, és a katonai feladatok mellett legfeljebb hegyi mentéshez fogják használni.

A Maverick Aviation hatalmas ígéretet tett azzal, hogy a párját ritkító technológiát elérhetővé teszi a nagyközönség számára. A lehetetlenre Antony Quinn, az amerikai haditengerészet tisztje (a képen jobbra) és Matt Denton filmes animatronikai szakértő, az új Star Wars-trilógia BB-8 robotjának készítője vállalkozott. Az általuk alapított cég hosszas fejlesztés után jutott el

addig, hogy bejelentette: elkészültek egy olyan modellel, amivel tényleg bárki repülhet, hiszen egy szoftvervezérelt rendszer segítségével a vezetőnek csak egy joystickot kell kezelnie.

A négy apró turbinával meghajtott, alumínium, titán és szénszál ötvözetéből készült jetpacket viselve kb. 50 km/h-s sebességgel szárnyalhatunk, abban a biztos tudatban, hogy a fedélzeti számítógép robotpilótája helyettünk képes stabilizálni a röppályát. Ez egy elektromos üzemű drón esetében gyerekjáték, mutatott rá Denton, viszont sugármeghajtásnál bonyolultabb a helyzet, hiszen több másodperc is eltelhet, mire nulláról teljes gőzre kapcsol. A megoldást a beépített szervo jelentette: az egymástól függetlenül mozgó turbinák pillanatok alatt képesek módosítani a tolóerőt.

Az irányítórendszert INS (tehetetlenségi navigációs rendszer), GPS, illetve több magasság- és távolságmérő szenzor látja el adatokkal – ugyanennek a technológiának köszönhetően a vezető akár előre betáplált instrukciókkal is felvázolhatja a röppályát. A Maverick Jetpack szoftvere amúgy nagyon hasonló azokhoz, amilyeneket egy hétköznapi drón vezérléséhez írnak, csak éppen sokkal összetettebb feladatellátással és reakcióidővel kellett kiegészíteni, hogy tényleg biztonságos legyen.

A cégvezetők elárulták: egyelőre nincs dátuma a piacra lépésnek, mert még sok fejlesztést kell végrehajtaniuk. Egyrészt meg szeretnék oldani, hogy a térkép egyetlen pontjának kijelölése után a jetpack automatikusan megtervezze és le is repülje a legoptimálisabb útvonalat, másrészt ki kell dolgozniuk egy protokollt arra az esetre, ha az irányítórendszer felmondaná a szolgálatot. Utóbbi eset miatt elkerülhetetlen lesz egy alapszíntű tanfolyam elvégzése, hogy a tulajdonos teljesen manuális módban is képes legyen landolni. A jetpack első változata kész, egyelőre pilóta nélkül tesztelik, de legkésőbb jövő nyáron már ember is repülni fog vele.

Gábor János, NEW technology