Még pontosabb digitális ikreket ígér ez az új innováció

A digitális ikrek alkalmazása egyre nagyobb teret hódít a különböző iparágakban, ám az igazán pontos modellek készítése még mindig kihívást jelent. A fizikai rendszerek digitális másolatainak létrehozása régóta létező gyakorlat, de egy új fejlesztés lehetőséget ad arra, hogy a modelleket még pontosabbá tegyük – állítja az Eindhoveni Technológiai Egyetem (TU/e) közleménye.

Bas Kessels, a TU/e kutatója új módszereket fejlesztett ki mesterséges intelligenciát használó hálózatokkal, amelyek segítenek a digitális ikrek fejlesztésében, különösen komplex rendszerek esetében. A tudós szerint egy jó modell „végtelen lehetőségeket” kínál, de egyben fel is veti a kérdést: mikor mondhatjuk, hogy valóban jó?

Kessels hangsúlyozza, hogy a jelenlegi matematikai modellek alapvetően valós rendszerekre építenek, és fizikai, érthető törvényekre támaszkodnak. Közben viszont az is látszik, hogy ezek a törvények nem mindig képesek teljes mértékben lefedni a valós rendszerek viselkedését. „A modellek és a valós rendszerek közötti eltérés problémát jelent, különösen akkor, ha a modell alapján előrejelzéseket kell készíteni vagy döntéseket kell hozni.”

Félvezetőgyártónál sikeresen tesztelték az új digitális iker működését

Mivel a pontos modell érthetősége és precizitása elengedhetetlen, Kessels olyan új módszerek kidolgozásába kezdett, amelyek segítenek a digitális ikrek pontosságának növelésében. A munkája során mesterséges intelligenciát használó hálózatokra hagyatkozott, mert ezek képesek tanulni a valós rendszerekből mért adatokból, hogy javítsák a modellek pontosságát.

Az új módszer különlegessége, hogy képes kezelni a dinamikus, nemlineáris rendszerek pontosabb modellezését.

Kessels a Beuningenben található ASMPT félvezetőgyártó cég huzalösszekötő gépén tesztelte is az új megközelítést. A berendezés az áramkörökhöz és más elektronikai komponensekhez szükséges chipek összekapcsolását végzi, ami egy igen gyors, mikrométeres (vagy még kisebb) szintű folyamat. A gép pontosan rögzíti a huzalokat a chiphez, de amikor a megfelelő helyre ér, rövid ideig vibrál, miközben a precíz összekapcsolás csak akkor lehetséges, ha gyakorlatilag mozdulatlan. Kessels modellje segített jobban leképezni a vibrációt, így a várakozási idő csökkenthetővé vált. Ennek eredményeként több chipet és gyorsabban kezelhetnek, ami nagy előny a gyártásban.

A Kessels által alkalmazott módszerek új lehetőségeket nyitnak a digitális ikrek fejlesztésében, különösen a valós rendszerek pontosabb modellezése és a dinamikájuk figyelembevétele terén – áll a közleményben.

Gábor János, NEW technology