Robotpajzs épülhet a NATO keleti határán: 3500 kilométert védene hús-vér katonák helyett

Néhány évvel ezelőtt még a tudományos-fantasztikus filmekbe illő elképzelésnek tűnt, hogy egy hadsereg első vonalát ne hús-vér katonák, hanem autonóm gépek alkossák, de a 2022 óta tartó orosz-ukrán háború hadszíntéri tapasztalatai alapjaiban írták felül a modern hadviselésről alkotott elképzeléseinket, és felgyorsították a technológiai fejlesztéseket.

A NATO Finnországtól Lengyelországig húzódó, mintegy 3500 kilométeres keleti szárnyának védelmét az AI és a robotika veheti át.

Az erről szóló átfogó koncepciót a Milrem Robotics vázolta fel – egyelőre csak a sajtó számára, de hamarosan a katonai szövetség elé is beterjeszti a javaslatcsomagot. A cég terve radikálisan átalakítaná a szövetség keleti határának biztosítását, úgy, hogy a határszakaszon robotizált és autonóm rendszerekből álló zónákat alakítanak ki. A technológiai egységek a védelem első vonalát alkotnák, és közvetlenül a határon állomásoznának, ezáltal bármilyen fenyegetésre azonnal képesek lennének reagálni.

A NATO gyorsabban mozgósíthatná a harci gépeket

A Milrem elképzelése szerint nem egyetlen statikus robotfalról van szó. Ehelyett számos pilóta nélküli rendszert helyeznének el a védett pontokon, amelyeket szükség esetén aktiválni lehet. Ez a felépítés növeli az egységek túlélési esélyeit, miközben folyamatos és szilárd védelmi jelenlétet biztosít. A rendszer központi eleme a drónok elleni harc és a felderítés hatékonyságának növelése.

A cég szerint a nagyszámú tartalékos haderő mozgósítása helyett gazdaságosabb és biztonságosabb megoldás az autonóm eszközök bevetése.

„Az ukrajnai tapasztalatok egyértelműek: a tömeg és a készenlét továbbra is számít, de változtatni kell azon, hogy ezeket hogyan teremtjük meg” – magyarázta közleményben a Milrem vezérigazgatója. Kuldar Väärsi hangsúlyozta, hogy a technológia nem kiváltja a katonákat, hanem megóvja őket a legvéresebb összecsapásoktól.

A koncepció lényege a védelmi zóna, ami egy bonyolult, hálózatba kapcsolt rendszerből áll. A földi robotok, a repülő drónok, valamint a különböző megfigyelő szenzorok egy közös kommunikációs csatornán keresztül osztanák meg az információkat. A műveletek összehangolásáért az ARCOS nevű szoftveres platform felelne, amely képes összekapcsolni az autonóm egységeket a NATO magasabb szintű harctéri irányítási rendszereivel.

A terv meglévő technológiákra épít

A THeMIS vezető nélküli földi jármű és a HAVOC robotizált harcjármű nehezebb harci feladatokat végezne: ezek a gépek közvetlen tűztámogatást nyújthatnak, és drónellenes műveleteket folytathatnak, lelassítva az ellenséges mozgást. A sajátos elrendezés lehetővé tenné, hogy a parancsnokok alaposabban értékeljék a helyzetet – még az előtt, hogy emberi erőforrásokat küldenének a frontra. A hagyományos, nagy hatótávolságú fegyverrendszerek így megmaradnának a mélységi csapásmérésekre, míg a frontvonalbeli, közvetlen kockázattal járó harcokat a robotok vívnák meg.

A technológiai átállás nemcsak a katonák biztonságát szolgálja, hanem a költségek optimalizálását is. A robotizált platformok ugyanis pótolhatók, szemben a magasan képzett katonai állománnyal. A teljes koncepciót a 2026 júniusában esedékes Eurosatory szakkiállításon mutatják be a védelmi ipar vezetőinek és a NATO-tagállamok képviselőinek.

Gábor János, NEW technology