Greenpeace: összeomlás szélén a csernobili szarkofág, kiszabadulhat a sugárzás

Negyven évvel a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája után ismét a figyelem középpontjába került a csernobili 4-es blokk. A Greenpeace a reaktorbaleset 40. évfordulójához (április 26.) közeledve megosztott egy jelentést, ami arra figyelmeztet, hogy a létesítmény belső sugárvédelmi burkolata az összeomlás szélére sodródott. A helyzet azért maradt észrevétlen az utóbbi években, mert az orosz-ukrán háborúban elszenvedett folyamatos támadások és az ezeket kísérő áramkimaradások olyan kritikus rendszereket bénították meg, amelyek a reaktormag megfigyeléséért és a biztonság fenntartásáért felelnek.

Így most derült csak ki, hogy a 36 000 tonnás külső védőboltozat nem tudja maradéktalanul ellátni a funkcióját.

A helyszínen jelenleg egy kétrétegű szigetelőrendszer próbálja kordában tartani a sugárzást. A tíz éve átadott – és egy tavalyi légicsapásban megsérült – Új Biztonsági Védőmű (NSC) alatti belső réteget, az úgynevezett Szarkofágot közvetlenül az 1986-os robbanás után, rohamtempóban húzták fel acélból és betonból. Ez a burkolat körülbelül 200 tonna erősen sugárzó fűtőanyagot, port és törmeléket zár el a külvilágtól. A szakértők szerint a szerkezetfáradás és a közelmúltbeli külső behatások miatt a belső burok bármikor megadhatja magát.

„Ez katasztrófát jelentene, mivel a szarkofág belsejében négy tonna rendkívül radioaktív por, üzemanyag-pellet és hatalmas mennyiségű sugárzó anyag található” – nyilatkozta Shaun Burnie, a Greenpeace Ukrajna vezető nukleáris szakértője a The Japan Times beszámolója szerint.

Amennyiben a belső héj meghibásodik, a radioaktív részecskék a szabadba kerülhetnek, veszélyeztetve a környező régiót és a szomszédos országokat, köztük hazánkat.

A Szarkofág köré épített NSC egy modern technológiai vívmány, amelynek feladata a légmentes zárás biztosítása és a belső romok robotizált bontásának lehetővé tétele. Ez a 108 méter magas ívelt szerkezet jelenleg a legfontosabb védvonal a környezet és a sugárzó anyagok között.

A védelem stabilitása azonban tavaly megingott.

Egy 2025-ös támadás során egy oroszok által rendszeresített, robbanófejjel ellátott Shahed-drón eltalálta az NSC külső burkolatát, amely így átszakadt. Ez a sérülés közvetlen hatással van a belső környezeti ellenőrzést végző összetett rendszerekre is. A Greenpeace szerint az incidens jelentősen növelte annak a kockázatát, hogy a Szarkofág még azelőtt összeomlik, hogy a szakemberek a belső darukkal és robotrendszerekkel megkezdhetnék a biztonságos, tervezett lebontását.

Az NSC működése alapvetően a folyamatos szellőztetésen és a precíz nyomáskezelésen alapul, de a térségben zajló rakéta- és dróntevékenység, valamint a rendszeres hálózatkimaradások folyamatosan hátráltatják ezeket a folyamatokat.

Bár Ukrajna és a nemzetközi adományozók korábban megállapodtak egy négyéves ütemtervben a javítások elvégzésére, háborús körülmények között szinte kivitelezhetetlen bárminemű mérnöki beavatkozás. Jelenleg a létesítmény sugárzás-elszigetelési képességét sem tudták teljeskörűen visszaállítani, így a világ egyik legveszélyesebb helyszíne továbbra is bizonytalan állapotban várja a sorsát.

Gábor János, NEW technology