Minden helyzetből kimenti magát a fedőszárnyas drón
A bogarak szárnyait óvó megkeményedett szárnyfedő (kitinpáncél), az ún. elytra mesterséges reprodukálásával sikerült elérni, hogy egy merevszárnyú drón szinte mindenféle környezetben talpra lökje magát, ha véletlenül felborulna. Az ötlet az egyes rovarrendekre jellemző tulajdonság alapján született, és a kísérletek bizonyították, hogy gépeknél is tökéletesen működhet, sőt, váratlan előnnyel ruházza fel őket.
A mesterséges elytrát svájci tudósok tervezték és építették, a Lausanne-i Szövetségi Technológiai Intézetben (EPFL). Charalampos Vourtsis doktori asszisztens elmondta: keresve sem találhattak volna jobb inspirációt a katicánál, amelynek túlélési mechanizmusait több tízmillió éves evolúció formálta. Ennek a folyamatnak köszönhető például az, hogy sok más ízeltlábúval ellentétben nincs törvényszerűen halálra ítélve, ha valamiért a hátára fordul, hiszen a fedőszárnyai segítségével talpra tudja lökni magát.
A svájci kutatók ún. Mikro Légi Járműveket (MAV) egészítettek ki egy-egy pár fedőszárnnyal, ami a jelek szerint képessé tette őket a korrekcióra. Többféle lehetőséget kipróbáltak: más-más mértékű nyomatékkal működő, 11, 14 és 17 centiméteres elytrákat építettek be. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a nyomaték nem igazán, sokkal inkább a fedőszárny mérete számított, amikor lábra kellett pattanni, és a legstabilabb teljesítményt a leghosszabb variációval sikerült elérni.
Az ötletes megoldás 10-20 fokos lejtőkön, illetve hét különböző talajon is jól teljesített, és bár füvön, illetve finomszemcsés homokon azért akadtak gondjai, járdán, köveken, faforgácson és nagyobb szemű homokon tökéletesen végrehajtotta a feladatot. A tesztek során váratlanul egy további előnyt is felfedeztek: az elytra nem elhanyagolható mértékben megemeli a drónt repülés közben, így remekül ellensúlyozza a tömegét.
Vourtsis megosztotta: az első modellek mindegyike széles körben hozzáférhető anyagokból, és egy katica fedőszárnyainak modellje alapján készült. A jövőben azon fognak dolgozni, hogy a bogarak életmentő szervének további előnyeivel is felruházzák a MAV-okat, például alkalmassá tegyék arra, hogy megvédje a gépeket a sérülésektől, amelyeket földhöz, kőhöz vagy növényzethez csapódva szenvednének el. Ha sikerül, akkor merőben új osztályt hoznak létre ebben a kategóriában, hiszen sokkal nagyobb távokat megtenni képes, szűk helyeken és nehéz terepen is biztonságosan landoló merevszárnyú drónokat alkothatnak.
Gábor János, NEW technology
Forrás: IEEE Spectrum