Tervek egy denevérszárnyas szállítórepülőről

Az Aviation Week & Space Technology jelentése szerint az amerikai légierő denevérszárnyas szállítórepülőgép méretarányos prototípusának gyártását irányozza elő. A légijármű hatalmas teher- vagy üzemanyagtömegek hordozására lenne képes, minden eddiginél nagyobb hatótávolsággal és hatékonyabb kerozinfelhasználással – írja összefoglalójában a Popular Mechanics.

A légierő és a védelmi minisztérium 56,9 millió dollárt fordít egy kezdeti tervezési tanulmány elkészítésére, amelynek középpontjában a várható üzemanyag-megtakarítás meghatározása áll. Ám nemcsak a hatékonysága miatt került napirendre a repülőgép fejlesztése, hanem azért is, mert a tanker több gép támogatására lenne képes nagyobb távolságokban.

A repülő test és a szárnyak egybeépítése már az 1990-es években megjelent, de nagyszámú gépet nem hoztak létre ezzel a koncepcióval. A hibrid szárnytest a felhajtóerőt segíti, valamint minimalizálja a légellenállást, ezáltal üzemanyag takarítható meg. Hatalmas belső rakodótérrel rendelkezne, amelyben mindenféle katonai szállítmány elfér, a járművektől kezdve az ellátmányig. Számos repülő üzemanyag hordozására is képes, amellyel feltölthetik a többi gépet.

A Boeing és a Lockheed Martin is kísérletezett már hibrid szárnytesttel rendelkező repülőgépekkel. 2007-ben a Boeing modellje, az X-48B repülőgép 8,5 százalékos méretarányú modelljével a kaliforniai Edwards légibázison lévő Rogers Dry Lake-en végeztek teszteket. Ezt a repülőt azért tervezték, hogy demonstrálja az újszerű konstrukció biztonságos működését, amit a hagyományos törzs-, szárny- és farokkonfigurációval rendelkező jelenlegi szállítóeszközök is. A kísérleti példányt öt évvel később egy másik modell, az X-48C követte, amely tervezési változtatásokat és erősebb hajtóműveket tartalmazott.

A NASA 2017-ben mutatta be a Lockheed Martin tervrajzát, amelyet Hybrid Wing Body névre kereszteltek. Ez a repülőgép egyesíti a szárny testbe történő beolvasztásának jellemzőit, ugyanakkor megtartja a T-farkú csőszárny-konfiguráció jellegét. A T-farok a vállalat C-5M Super Galaxy szállító repülőgépének farokrészét idézi.

A légierő az évek során újra és újra kifejezte érdeklődését a hibrid szárnytestű repülők iránt. Többször is elvetették a koncepciót a polgári konstrukciók javára, de az emelkedő üzemanyagárak végül cselekvésre késztethetik a légierőt. Ha a hibrid szárnytestű repülőgépek üzemanyag-megtakarítása elég jelentős, akkor végre láthatunk denevérszárnyas repülőgépeket az égen, talán nemcsak hadászati célokra, hanem kereskedelmi reptereken is találkozhatunk velük.

Némethi Botond, NEW technology magazin