Továbbra is az IoT építi a jövőt – a hype-ból a realitásba lép a negyedik ipari forradalom

A szenzortechnológia árának csökkenésével az ipari vállalatok több IoT-hoz köthető tárgyra, vagyonra tettek szert az elmúlt években, mint valaha. Az IoT-gyártók által támogatott intelligens termékek, eszközök száma folyamatosan nő, egyre többféle és nagyobb mennyiségű hálózatba köthető eszközt terveznek és szállítanak. Ahogy a technológia egyre elfogadottabbá válik, az IoT körüli hype átadja helyét az IoT tényleges megvalósításai számára. Eljött az ideje a dolgok internete teljes kibontakozásának.

Az IoT-ot régóta tekintik a negyedik ipari forradalom gerinctechnológiájának – és 2020-ban a már használatban lévő és a továbbra is terjedő IoT-megoldások azt mutatják, hogy az ipar 4.0 jövőképe –intelligens gyárak és adatok által táplált digitális ellátási láncok – rohamtempóban megvalósul.

Az IoT implementációs folyamata a hólabda-modell szerint terjed. Ha egy vállalat elkezdi telepíteni az eszközöket a gyár területén, akkor jó eséllyel előbb-utóbb a maradék elavult eszközét sem fogja már ugyanolyanra cserélni, ha meghibásodik, hanem az újabb technológiára vált. Ehhez valószínűleg keres egy személyre szabott felhőszolgáltatást, és kiépíti saját IoT-ökoszisztémáját is, amihez még több eszközre lesz szüksége. A Gartner piackutató vállalat előrejelzése szerint a termelésben lévő vállalati alkalmazások legalább 50%-a IoT-alapú lesz 2024-re. Ez ráadásul több szakértő szerint is csak óvatos becslés.

Valójában ma már a világon működő szervezetek olyan mértékben és olyan kifinomult szinten használják az IoT-eszközöket és a belőlük felépülő rendszereket, ami lehetővé teszi számukra a hatékonyság növelését, a növekvő igények kielégítését és a jobb vevői tapasztalatok előmozdítását. Ennek eredményeként a hagyományos termelés lassan világszerte digitális gyártási platformmá alakul, mely alapjául szolgál a későbbiekben a teljesen automatizált üzemeknek. Ez a trend a nagy volumenű termelés, a tömeges testre szabás és a személyre szabott termékek jövedelmező termelésének irányába mutat.

A jövőben tehát az IoT-eszközöknek köszönhetően a gépek és az üzleti folyamatok emberi beavatkozás nélkül is képesek lesznek kölcsönhatásba lépni. Ennek folytán pedig javul a szervezetek között az üzleti mozgékonyság, és fokozódik az ügyfélélmény.

Az emberek munkája öt-hat éven belül megváltozik. A munkavállalók egyre inkább személyre szabott információkat és döntési támogatást kapnak a munkahelyi okoseszközeiken. A változás további megkönnyítése érdekében a termelést támogató rendszerek a tranzakciós termelés végrehajtására összpontosítanak, optimalizálják az adatközpontú üzleti folyamatokat.

Mindez oda vezet, hogy a 2020-as évben a vállalatok egyre szélesebb körben kezdik meg a begyűjtött adatok üzleti szintű alkalmazását. Az IoT-adatokkal – például a terepi eszközökből származó adatokkal – a kibővített elemzést és gépi tanulást alkalmazó cégek kiszámíthatják a gépkarbantartási követelményeket, és lépéseket tehetnek az állásidő megakadályozására az úgynevezett prediktív (megelőző, előrejelző) karbantartás jegyében. Ezenkívül a bejövő adatok értékes információkat szolgáltathatnak arról, hogy az ügyfelek hogyan használják az eszközöket, és mit várnak el tőlük. A vezető cégek ezt a tudást arra használják, hogy még jobb szolgáltatást nyújtsanak az ügyfeleknek, hogy javuljanak a tapasztalataik az IoT-eszközökkel kapcsolatban.

Mindezek a változások a „termék-mint-szolgáltatás” trendjének erősödéséhez vezetnek. Mivel az eszközteljesítménynek és az ügyfelek tapasztalatainak a felméréséhez nagy mennyiségű adat áll rendelkezésre, így a vállalatok pontosabban kiszámíthatják az üzemeltetési költségeket. Ilyen eset lehet például egy adatközpont hűtésére tervezett HVAC-gép telepítése. A nagy mennyiségű és pontos adat birtokában a vállalatok elkezdhetnek a HVAC-gépek helyett komplett hőmérséklet-szabályozott létesítményeket értékesíteni.

Ez a modell természetesen a gyártóra hárítja az üzemidő biztosításának feladatát. Ha az eszközök olyan mértékben csökkennek, hogy az már sérti a szolgáltatási megállapodást, akkor a gyártót terheli a felelősség. Sok vállalat esetében azonban az előnyök meghaladják a kockázatokat. Az érzékelők folyamatosan biztosítják az adatfolyam-beáramlást, így a gyártó előre tudja jelezni a karbantartási igényeket, elkerülheti a túl hosszú leállásokat, és az előfizetési modell alapján magabiztosan nyújthat teljes körű szolgáltatást. Mindez hozzájárul a fenntartható, hosszútávú bevételek megteremtéséhez.

Hegyi Heni/NEW technology