Új technológiával készült titánpor jelent meg – precíziós fém 3D nyomtatására szánják

A modern hadviselés és az űrkutatás határait ma már nemcsak a mérnöki zsenialitás szabja meg, hanem az alapanyagok tisztasága vagy speciális tulajdonságai. Ezen a területen ért el fontos áttörést a PyroGenesis, amely az ultramagas hőmérsékletű eljárások és a plazmatechnológia egyik legfontosabb piaci szereplőjének számít. A vállalat bejelentette: durva szemcsés titánport szállít egy neves amerikai kutatóintézetnek, amely az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma és a NASA támogatásával végez anyagkutatásokat.

A kutatóintézet a vállalat saját fejlesztésű, NexGen elnevezésű „plazma-atomizációs” eljárásával készült Ti64 titánporát vásárolta meg. Ez a 45 és 106 mikrométer közötti szemcseméretű anyag elengedhetetlen a sugaras olvasztáshoz, amelyet a repülőgépiparban és a gyógyászati segédeszközök gyártásánál használnak bonyolult, mégis rendkívül könnyű szerkezetek létrehozására.

A technológia különlegessége, hogy a plazma-atomizáció eljárását és magát a kifejezést is a PyroGenesis szabadalmaztatta, és a szakma már a fém 3D nyomtatás Szent Gráljaként tartja számon.

A titánt közben mind Kanadában, mind az Egyesült Államokban kritikus fontosságú ásványkincsként kezelik. Kiváló szakítószilárdsága és korrózióállósága miatt nélkülözhetetlen az űrkutatás, a védelem, a hidrogéntechnológia és az elektromos járműgyártás területén.

A várható gazdasági adatok pedig jól igazolják a PyroGenesis törekvéseit: a titánporhoz kapcsolódó globális 3D nyomtatási piac mérete a becslések szerint a 2023-as 214 millió dollárról (kb. 66,4 milliárd forintról) 2032-re 1,4 milliárd dollárra (434 milliárd forintra) duzzad.

A vállalat tudatosan építette fel piaci pozícióit, a laboratóriumi mintáktól indulva a 100 kilogrammos tételeken át jutottak el a tonnás nagyságrendű kereskedelmi megrendelésekig. A jelenlegi megállapodás az első közvetlen üzlet az amerikai kutatóintézettel, amely már jelezte, hogy a közeljövőben további utánrendelésekre tarthat igényt a kritikus fontosságú anyagkutatások folytatásához.

Gábor János, NEW technology