Extraprofitadó kivetését javasolják a szakértők az olajcégekre

A történelem ismétli önmagát az európai benzinkutakon: miközben az egekbe szökő üzemanyagárak feszegetik a családok és a vállalkozások költségvetésének határait, az olajipari óriáscégek kasszái soha nem látott gyorsasággal duzzadnak. A geopolitikai bizonytalanság gerjesztette árváltozás ismét a döntéshozók asztalára teszi a kérdést, hogy meddig maradhat érintetlen a szektorban felhalmozódó rendkívüli haszon.

Súlyos eurómilliárdok vándorolnak a sofőröktől az olajvállalatokhoz

A Transport & Environment (T&E) friss elemzése rávilágít, hogy a Közel-Keleten tapasztalható feszültségek közvetlen hatással vannak az európai autósok pénztárcájára. Az adatok alapján a szektor idén mintegy 24 milliárd euró, azaz megközelítőleg 8800 milliárd forint többletprofithoz juthat a kontinens sofőrjeinek befizetéseiből.

A növekedés motorja az Irán elleni február végi amerikai-izraeli támadást követő piaci reakció volt, amely meredeken felfelé hajtotta az uniós árakat.

Március 23-án a gázolaj átlagos ára literenként 2,06 euróra, a benziné pedig 1,89 euróra emelkedett az Európai Unióban. Ez a drágulás egy átlagos dízelüzemű jármű teletankolásánál nagyjából 27 euróval, a benzineseknél pedig 15 euróval növeli meg a kiadásokat. A szakértők szerint ez a helyzet rávilágít arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség kiszolgáltatottá teszi a közlekedést és az alternatív energiarendszerek kiépítését is.

Jól felfogott érdek lenne az elektromos átállás

„A sofőrök kára ismét az olajvállalatok haszna” – vezette le tömören Daniel Quiggin, a T&E vezető politikai tanácsadója. A szakértő szerint az olajcégeknek minden érdekük megvan ahhoz, hogy Európát függőségben tartsák a fosszilis tüzelőanyagoktól, hiszen ők profitálnak az árrobbanásokból. „Az EU-nak vissza kellene vezetnie az extraprofitadót, a bevételeket pedig az elektrifikációba és a megújuló energiába kellene fektetnie, hogy végre megtörjük ezt az ördögi kört” – javasolta.

A különadó visszavezetése mellett érvelők szerint a befolyó összegek segíthetnének az elektromos átállás felgyorsításában, ami hosszú távon mérsékelné az üzemanyagár-sokkoknak való kitettséget. Az Európai Unió korábban már élt ezzel az eszközzel: egy 2022-ben bevezetett idejű illeték révén, amely a 2018–2021-es átlagot 20 százalékkal meghaladó nyereségeket sújtotta, két év alatt összesen körülbelül 28 milliárd eurót gyűjtöttek össze.

Ugyanakkor az intézkedések hatékonyságát strukturális tényezők korlátozzák.

Európa gázolajszükségletének hozzávetőlegesen 20 százalékát importból szerzi be, ami azt eredményezi, hogy a profit jelentős része az unión kívüli országokban keletkezik. Ez a hányad kívül esik az európai hatóságok szabályozási körén, így egy esetleges új extraprofitadó az érintett nyereségnek csak egy részét tudná elvonni.

Gábor János, NEW technology