A DHL már az űrbe is szállít

A német szövetségi posta cége a légi és tengeri teherszállítás specialistája, de a rakományai eddig csak a földi atmoszférán belül mozogtak. Eddig. Szerződést kötött ugyanis az űrmissziók teljes logisztikai ellátását vállaló, olaszországi D-Orbittal, amellyel közösen létrehozták a szó szerint égig érő ellátási láncot, írta meg a Robotics & Automation News.

A DHL innovációs csapata, a Customer Solutions & Innovations logisztikai megoldásokkal segítette az ION Satellite Carrier űrutazását. A D-Orbitnál készült hordozó járművet – amely egyszerre több mikroműholdat is képes orbitális pályára állítani – január 24-én lőtték ki a floridai Cape Canaveralről.

Tim Scharwath, a DHL Global Forwarding vezérigazgatója lelkesen várta a közös projektet, mivel úgy véli, hogy a D-Orbit osztja saját cége elképzeléseit „a megbízható, biztonságos és fenntartható logisztikáról”. Mario Zini, a programban szintén résztvevő olaszországi DHL feje hozzátette: mivel egyre többen és egyre többet foglalkoznak műholdak Föld körüli pályára juttatásával, illetve lakható űrbázisok fejlesztésével, egyre nő az iparban a speciális logisztikai megoldások szerepe is. „Bár a földi és űrbéli logisztika alapjai ugyanazok”, az utóbbi esetében sokkal szélsőségesebb körülményeknek és szigorúbb szabályoknak kell megfelelni, hogy a rakomány biztonságosan szállítható legyen, tette hozzá.

Az ION műholdhordozó tömege mindössze 220 kg, de nagyon különleges rakomány, amit először a Milánó-Malpensai repülőtérről Luxemburgba, majd onnan Miamiba szállítottak, és a 11 órás repülőút után a DHL közúton juttatta el a kilövés helyszínére.

Ez a partneri kapcsolat a jövőbe mutató folyamatokat indít el, amelyek eredménye a gravitáció nélküli térig nyúló ellátási lánc. Az elmúlt tíz év technológiai fejlődésének köszönhetően újra felébredt az emberiségben a gyarmatosítható égitestek álma, ami lassan kézzelfogható jövőképpé válik, miközben az űripar nagyon sokat hozzátesz a földi élet kiszolgálásához is – gondoljunk csak az éghajlattal és időjárással kapcsolatos megfigyelésekre, vagy a tudományos adatgyűjtésre.

Az állami és a magánszektor izgalmas űrmissziói egyre több logisztikai kérdést vetnek fel. Hogyan tervezhető és menedzselhető az ellátási lánc? Hogyan lehet megfékezni az űrszemét halmozódását? Hogyan csökkenthető a kilövésekkel járó emisszió? Milyen csomagolással kell ellátni az űrbe szánt eszközöket, hogy túléljék az olyan extrém körülményeket, mint a kilövés, a magas sugárzás, a súlytalanság vagy a rendkívül alacsony hőmérséklet? És nem utolsó sorban: hogyan csökkenthetők a kilövési, műveleti, majd végül a leszerelési költségek?

Ezek a kérdések egyre égetőbbek a logisztikai iparág számára, ugyanis a következő néhány év során várhatóan műholdak tízezreit szeretnék Föld körüli pályára állítani az űrkutatási cégek, magyarán, ami ma még a DHL bravúrja, az hamarosan a hétköznapok részévé válik. És ki ne akarna egy szeletet kihasítani ebből a tortából?

Ami a bekerülési költségeket illeti: a D-Orbit úgy becsüli, hogy a közeljövőben 40 százalékkal tudja visszavágni a műholdak telepítési költségeit, miközben öt évvel tolja ki a várható élettartamukat. A biztonságos leszerelésre ugyancsak vannak elképzelései, bár ez még kissé sci-fibe illő: keringési pályára állt raktárban tárolná el az életciklusuk végére ért műholdakat, így csökkentve az űrszemét mennyiségét.

Gábor János, NEW technology