A németek szerint a geotermikus energia váltja ki a szénerőműveket

Németország egyik legfontosabb ipari körzetében nem a füstölgő kémények, hanem a földfelszín alatti rétegek jelenthetik a megoldást az energiaválságra. Miközben az ország gőzerővel készül a szénerőművek végleges kivezetésére, Weisweiler közelében egy olyan projekt vette kezdetét, amely alapjaiban írhatja át a régió fűtési térképét, és a geotermikus forrásokban gazdag Magyarország számára is tanulságos lehet. A kutatók ötszáz méteres mélységig fúrtak le, hogy bebizonyítsák:

a szénkorszak után a geotermikus hőenergia veheti át az uralmat.

A feltárást vezető Fraunhofer Intézet szakemberei szerint a feltárásuk a technológia elterjedésének legnagyobb gátját, a felszín alatti ismeretlen tényezőket hivatott felszámolni. Az RWE Power AG, valamint több egyetemi partner közreműködésével zajló kutatás során két próbafúrást végeztek. Az egyik 100, a másik 500 méter mélyre hatol le a kőzetlemezek közé.

A tudósok nem bízták a véletlenre az adatgyűjtést: a fúrólyukakat modern száloptikai kábelekkel szerelték fel. Az idw szakportál szerint ez a technológia lehetővé teszi, hogy a furat teljes hosszában, valós időben és folyamatosan monitorozzák a hőmérsékleti viszonyokat. Ezen felül kőzetmintákat is vettek, hogy pontos képet kapjanak a föld alatti szerkezetek hővezetési képességeiről.

A mérések során kiderült, hogy a felsőbb rétegeket fiatal üledékek alkotják, ám 70 métertől kezdődően már a 300 millió éves formációk dominálnak.

Ebben a mélységben homokkő, agyagkő és korábbi szénrétegek váltják egymást. A vizsgálatok megerősítették, hogy a homokkő-képződmények sűrűek és vízzáróak, ami természetes gátat jelent a különböző geológiai szintek között. A kutatók számításai szerint a távhőszolgáltatás szempontjából kulcsfontosságú, vízáteresztő mészkőrétegek nagyjából 1300 méteres mélységben helyezkednek el. Ez a tudás elengedhetetlen ahhoz, hogy az önkormányzatok és az ipari szereplők minimális kockázat mellett dönthessenek az új beruházásokról.

A szénkorszak vége és a fenntartható, geotermikus távhő

A projekt hátterében kényszerű, de tudatos tervezés áll. A weisweileri szénerőművet 2029-ben leállítják, ezzel párhuzamosan pedig az indeni külszíni lignitbánya kitermelése is befejeződik. A térség távhőellátása ezzel veszélybe kerül – hacsak nem találnának időben stabil alternatívát. A szakértők szerint a geotermikus energia a legígéretesebb jelölt, mivel folyamatos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású hőt képes biztosítani, lakóházak és gyárak számára egyaránt.

Gábor János, NEW technology