A szennyvíztisztítás nagy áttörése: környezetbarát technológiával vonják ki az ammóniumot

A természetes vízi ökoszisztémákra a túlzott tápanyagterhelés jelenti az egyik legsúlyosabb fenyegetést: nemcsak a halakra mérgező, hanem drasztikusan csökkenti a vizek oxigéntartalmát is. Egy németországi projekt keretében olyan technológiát ültettek át a gyakorlatba, amely a környezetvédelmi előírások szigorodása előtt kínál hatékony és fenntartható megoldást a települési szennyvíz tisztítására. Az Ulmi Egyetem munkatársai a Steinhäule Szennyvíztisztító Szövetséggel közösen építették meg azt a kísérleti üzemet, amely a neu-ulmi telephelyen immár élesben bizonyítja, hogy működik.

A fejlesztés fókuszában az ammónium eltávolítása áll, mivel a jelenléte kritikus probléma a víztisztítás során. A szakemberek hangsúlyozták, hogy az anyag jelenléte serkenti az algák és vízinövények növekedését, ami a víz zavarossá válásához és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet. A kutatók által kidolgozott eljárás lényege, hogy a szennyvíziszap víztelenítésekor keletkező, ammóniummal erősen terhelt vizet egy függőleges oszlopban felfelé áramló gőzzel kezelik.

A hő hatására a kötött ammónium gáz halmazállapotú ammóniává alakul, amelyet a gőz egyszerűen kivezet a rendszerből.

A folyamat végén a rendszer nemcsak megtisztított vizet bocsát ki, hanem a kinyert ammóniát lehűtve és cseppfolyósítva tömény ammóniaoldatot állít elő, amely a későbbiekben újra felhasználható.

A technológia bevezetése nem csupán környezetvédelmi, hanem jogi kényszer is. Az Európai Unió új irányelve a települési szennyvíz kezeléséről ugyanis kötelező érvényű előírásokat fogalmaz meg a tagállamok számára. Eszerint 2027 augusztusától az önkormányzatoknak a korábbinál lényegesen több nitrogént és foszfort kell eltávolítaniuk a szennyvízből. A kísérleti üzem és az ott zajló mérések közvetlenül ezt a felkészülést szolgálják, mivel a nitrogén jelentős része éppen ammónium formájában van jelen a vízben.

A projekt keretében több hónapon keresztül tesztelik a berendezést, hogy a technológia a kísérleti üzemben szerzett tapasztalatok alapján később ipari méretekben is alkalmazható legyen.

Gábor János, NEW technology