Akkumulátor helyett hidrogén: új távlatokat nyit ez az új dróntechnológia

Olyan hidrogénmeghajtású drónt építettek a kutatók, amely kiválthatja a nehéz és korlátozott hatótávolságú akkumulátoros eszközöket. Ez a technológia felgyorsíthatja az áramszünetek elhárítását, és biztonságosabb alternatívát kínál a kockázatos helikopteres küldetések helyett.

„Ha ki kell deríteni, hogy egy fa rádőlt-e a villanyvezetékre, a lehető leggyorsabban a helyszínre kell jutni. Jelenleg ehhez gyakran helikoptert kell használni” – emelt ki egy példát a TechXplore-nak a norvég SINTEF vezető kutatója. Federico Zenith világossá tette, hogy a helikopteres bevetés rossz időjárási körülmények között veszélyes a személyzet számára, a hagyományos drónok hatótávolsága viszont túl rövid a hálózat ellenőrzéséhez.

Ezzel szemben egy hidrogénnel hajtott eszköz azonnal bevethető, ami kulcsfontosságú lehet, például az áramszolgáltatás mielőbbi helyreállításában is.

A kutatók szerint az új technológia a kutató-mentő akciókban, a nagy területek feltérképezésében és a hótakaró monitorozásában is hasznosítható. Utóbbi segítheti az árvizek vagy a vízerőművek teljesítményének előrejelzését, valamint a földcsuszamlások és lavinák megfigyelését.

Drága dróntechnológia, de olcsón lehet üzemeltetni

A SINTEF független kutatószervezet – amely szerződéses kutatási és fejlesztési projekteket végez – kifejezetten azokra a feladatokra fókuszált a projekt során, amelyekkel a jelenlegi dróntechnológia nem bír el.

„Nem az akkumulátoros drónokat akarjuk leváltani, hiszen azok sok mindenre praktikusak. Inkább olyan műveleteket akarunk lehetővé tenni, amelyeket a nagy távolságok miatt eddig nem lehetett drónnal elvégezni. Jelenleg egy akkumulátoros eszközzel képtelenség végigrepülni a távvezetéket egyik transzformátorállomástól a másikig. A hidrogén azonban ezt lehetővé teszi: a drón több órán át repülhet, a tartályt pedig szükség esetén könnyű kicserélni” – magyarázta Zenith.

Bár a technológia drága, az üzemanyagcella üzemeltetése jóval olcsóbb a helikopteres megoldásnál.

Emellett a hidrogén biztonságosabb és fenntarthatóbb is a benzinnél. Míg a belső égésű motorral szerelt drónok élettartama rövid, és motorjaik gyakori cserét igényelnek, az üzemanyagcella legalább ezer órát üzemel. „Az akkumulátoros drónokat ráadásul nem nehéz hidrogénüzeműre alakítani. Mi is egy nagy teherbírású modellt használtunk, amelyre üzemanyagcellát szereltünk” – fűzte hozzá a kutató.

A SINTEF laboratóriumában készült eszköz jelenleg az egyetlen üzemelő hidrogéndrón Skandináviában. A fejlesztés következő szakasza a berendezés téliesítése lesz. A jelenlegi üzemanyagcella ugyanis elvileg csak csapadékmentes időben, fagypont feletti hőmérsékleten használható. A kutatócsoport most forrásokat és partnereket keres a projekt folytatásához, hogy a drón a zord norvég viszonyok között is bevethető legyen.

Gábor János, NEW technology