Az ellátási lánc digitalizálásának kihívásai és lehetőségei
A szállítási és raktárlogisztikai digitális rendszerek összekapcsolása számos költséghatékony és hatékonyságnövelő lehetőséget biztosít az ipar és a kereskedelem számára, ennek ellenére ritkán élnek ezzel a megoldással.
A szállítmányozók és a fuvarozó-, illetve logisztikai vállalatok közötti digitális kommunikáció a számtalan törekvés ellenére továbbra is inkább analóg jellegű. Gyakran akkor akad meg a digitalizáció, amikor az egyes csatornákat nem lehet áthidalni. Jó példa erre a rakodórámpa. A rámpánál cserélnek ugyanis gazdát a raklappal kapcsolatos dokumentumok és szállítólevelek, aláírások készülnek, és csak ezt követően száll át az áruval kapcsolatos felelősség egy másik félre. Távol állunk még az ellátási lánc digitalizálásától, pedig egy elejétől a végéig digitalizált folyamatnak ezen a (kapcsolódási) ponton nem csupán egy járvány idején lenne felbecsülhetetlen előnye.
Ha az ügyfeleinkkel és üzleti partnereinkkel számos más területen digitális csatornákon tartjuk a kapcsolatot, a feladók és a logisztikai átcsomagolóüzemek udvarain miért zajlanak még mindig úgy a folyamatok, mint régen? Az ok egyszerű: A beérkező árutól, valamint a kimenő árutól a szállítást végző járműhöz kapcsolódó interfészek a valóságban sokrétűek és bonyolultak. Ugyanilyen bonyolultak a gépkocsivezető és a raktár alkalmazottja közötti kommunikációs csatornák is. Ennek eredményeképpen a megbízás számos adatát még ma is kézzel jegyzik fel. Csak ritkán van arra lehetőség, hogy az adatokat egy raktárirányítási vagy raktárkezelői rendszerből (LVS/WMS) közvetlenül egy szállításirányítási rendszerbe továbbítsák, vagy fordítva. Sokszor egyszerűen hiányzik az ehhez szükséges interfész. Ezen kívül számos program nem képes automatikusan kommunikálni más programokkal.
Különösen a jelenlegi, koronavírus okozta kivételes helyzetben jelent nagy egészségügyi kockázatot az, ha a gépkocsivezetők és a logisztikai munkatársak közvetlenül érintkeznek egymással. Nem csoda, hogy számos vállalat megpróbálta ezt lehetőleg elkerülni. A személyes érintkezés jelenleg csak a biztonsági és higiéniai érintkezések szigorú betartása esetén indokolható az átrakodás és lebonyolítás során. Mindenképpen van lehetőség arra, hogy érintésmentesen történjen az áru átadása a be- és kirakodás során, ehhez csupán megfelelő interfészekkel rendelkező, megfelelő szoftverre van szükség.
Interfészek nélkül nem megy
A szállítási láncban közreműködő vállalatok számára egyre fontosabbak ezek az interfészek. Annak érdekében, hogy az ellátási lánc a lehető leginkább költség- és időhatékony legyen, átfogó digitalizációra van szükség, amely teljesen lefedi a termék útját a gyártástól kezdve a raktározási és szállítási-logisztikai feladatokon át egészen a megrendelőig. Minél inkább valóságosabbá válik ez a virtuális útvonal, annál egyszerűbben valósítható meg a teljesen papírmentes ellátási lánc, valamint az ellátási lánc megszakítások nélküli irányítása és leképezése. A megrendelésekkel kapcsolatos összes információs folyamat teljes körű digitalizációja révén az ellátási lánc hatékonyabbá és átláthatóbbá válik (kulcsszó: end-to-end visibility), így pedig alapjaiban nő a kiszámíthatóság és a teljesítmény. A logisztikai folyamatok napjainkban összekapcsolhatók a nagymértékben automatizált intralogisztikai folyamatokkal.
Fontos egyértelműen meghatározni a megosztásra szánt adatok körét
A működő digitalizáció és a sikeres hálózatba szervezés szempontjából nagyon fontos egyértelműen meghatározni az összes olyan adatot, amely megosztásra kerül. Minden programnak saját forráskódja van, amelyben az összes paramétert definiálták. Az első lépés a törzsadatok megadása, majd meg kell adni a rakomány tömegjelöléseit és a fizetési módokat is. Annak érdekében, hogy a partnerek programjai értsék a másik programok nyelvét, application programming interface-re (alkalmazásprogramozási felület), röviden API-ra van szükség. Ezek a programok gondoskodnak arról, hogy a szerződéses partnerek különböző szoftverei egy megbízás lebonyolításához gond nélkül ki tudják egymással cserélni a szükséges információkat. Ennek minden részlete egyértelműen tisztázva van. Olyan részleteket jelent ez, mint pl. a tömeg mértékegységeinek egyértelmű definíciója. Egyértelműnek kell lenni, hogy a fuvar tömege tonnában vagy kilogrammban van-e megadva. Ez az egyértelmű leírás a szállítási lánc során továbbításra kerülő minden egyes adatra vonatkozik. Ennek megvalósulása esetén a digitális szállítási lánc teljes egészében megfelel a valóságnak. Csak e feltétel teljesülése esetén lehet hibamentes az adattovábbítás.
Minden alkalmazottnak közre kell működnie a digitalizálás folyamatában
Milyen feltételeknek kell tehát teljesülniük, hogy sikeresen összekapcsolhatók legyenek a fuvarozással és a telephellyel kapcsolatos logisztikai folyamatok? A valóság tökéletes lefedése érdekében a folyamatban résztvevő összes alkalmazottra szükség van. Ugyanis ha nem látunk át minden szintet, akkor a szállítmányozóknak, fuvarozási és logisztikai vállalatoknak nehéz lenne digitálisan leképezniük a napi munkafolyamatokat. Gyakran olyan apró részletekről van szó, amelyet csak a raktárban dolgozók, a gépkocsivezetők vagy az ügyintézők tudnak. Még az olyan információknak is, mint hogy elsősorban mikor lehet elérni a megrendelőt, és milyen dokumentumokra van feltétlenül szüksége, döntő jelentőségük van az optimális digitalizációs folyamat és a sikeres.