Elektromos forradalom előtt a légi közlekedés: az Airbus a jövő hajtásrendszerét fejleszti

A légi közlekedés fenntartható jövője nem csupán a szárnyak alatt megbújó hajtóműveken, hanem a géptestben futó elektromos vezetékeken és az intelligens energiagazdálkodáson is múlik. Az Airbus most olyan úttörő vállalkozásba kezdett, amely a repülőgépek „nem-meghajtási célú” rendszereit állítja át hibrid-elektromos alapokra. A LEIA névre keresztelt projekt az uniós támogatással megvalósuló Clean Aviation Joint Undertaking program keretében jött létre, a célja pedig a következő generációs kereskedelmi repülőgép nagyfeszültségű energiatermelésének és -elosztásának tökéletesítése.

A fejlesztés legfontosabb küldetése, hogy áthidalja a szakadékot az egyes alkatrészek laboratóriumi kísérletei és a teljes repülőgép-szintű érettség között.

A mérnökök olyan technológiákon dolgoznak, amelyek készen állnak a jövőbeli beépítésre és a szigorú repülésbiztonsági tanúsításra. A projekt európai, brit és amerikai partnerek összefogásával valósul meg, ezzel is jelezve a téma globális súlyát.

„A hibrid-elektromos technológiák fejlesztése terén elért haladásunk és a LEIA demonstrátor elindítása döntő fordulatot jelent a repülés jövőjének tervezésében” – nyilatkozta az Airbus kutatás-fejlesztési vezetője. Karim Mokaddem hozzátette: „Az integrált, intelligens hibrid-elektromos architektúrákra való áttéréssel aktívan fektetjük le a következő generációs repülőgépek fizikai és digitális alapjait.”

A LEIA a korábbi, SWITCH projekt eredményeire épít, ami a hibrid-elektromos hajtáslánc-alrendszerekre fókuszált, és júliusban zárt le egy fontos szakaszt, a Collins Aerospace integrált laboratóriumi tesztjeit. A munkafolyamatban olyan meghatározó iparági szereplők vettek részt, mint a Pratt & Whitney, a GKN Aerospace és az MTU Aero Engines.

A fejlesztés most új szakaszba lép: az alrendszereket a németországi Ottobrunnba szállítják, ahol az Airbus saját STEP laboratóriumában végzik el a repülőgép-szintű integrációs vizsgálatokat.

A tesztek során a mérnökök ellenőrzik a tervezési paramétereket, az akkumulátor-interfészek működését és az energiagazdálkodási rendszerek hatékonyságát. Ekkor már szimulált repülőgép- és motorrendszerekkel összhangban vizsgálják az új technológiát.

Az Airbus irányítása mellett zajló integrációs folyamat kiterjed a skálázható motor-generátorokra, a következő generációs elektronikus vezérlőkre és a speciális energiaelosztó berendezésekre is. A technológiai arzenált egy átfogó tesztelési program keretében validálják, amely a tervek szerint 2027-ben éri el a csúcspontját egy látványos földi bemutatóval.

A projekt hátterét az a globális törekvés adja, amely a regionális és középtávú repülés villamosítását célozza. A Clean Aviation program részeként megvalósuló kollaborációk az ellátási láncok határokon átnyúló összehangolásával igyekeznek választ adni a környezetvédelmi kihívásokra. A cél nem kevesebb, mint az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentése és a repülőgépipar fenntarthatóbbá tétele.

Gábor János, NEW technology