Először lőtt ki hiperszonikus rakétát egy európai magáncég

Az angol–német Hypersonica repülőgép- és hadiipari vállalat nemrég bejelentette, hogy sikeresen végrehajtotta első hiperszonikus tesztkilövését a norvégiai Andøya Space légibázison. A cég Európa önálló rakéta csapásmérő képességének építésén dolgozik, egyben az első magánfinanszírozású védelmi vállalat a kontinensen, amely elérte ezt a technológiai mérföldkövet.

A Hypersonica rakétaprototípusa 6 Mach-nál (vagyis a 15 Celcius-fokon kb. 1225 km/h-s hangsebesség hatszorosánál) is nagyobb sebességre gyorsult, és több mint 300 kilométeres hatótávolságot ért el. Az emelkedés és az atmoszférán keresztül történő visszaereszkedés során minden rendszer névleges módon, vagyis meghatározott optimális terhelési és működési körülmények között üzemelt.

A Hypersonica ezzel az alkatrészszintig igazolta a rendszer teljesítményét hiperszonikus sebesség mellett.

„Magánfinanszírozású startupként az, hogy mindössze 9 hónap alatt jutottunk el a tervezéstől az indítóállásig, újrahangolja az elvárásokat a költségekkel és az időigénnyel kapcsolatban, amely ehhez a kulcsfontosságú képességhez szükséges” – vezette le a cég két alapítója, Dr. Philipp Kerth vezérigazgató és Dr. Marc Ewenz műszaki igazgató.

„A Hypersonica fontos mérföldkövet ért el azon az úton, hogy 2029-re kifejlessze Európa első önálló hiperszonikus csapásmérő képességét.”

A vállalat ezt az ütemtervet több szakaszra bontja, egymást követő tesztrepülésekkel. A tesztek célja a hiperszonikus repülés elérése, fejlett repülésirányítás bemutatása hiperszonikus sebességnél, majd összetett manőverezőképesség elérése, végül pedig a teljes küldetési követelmények teljesítése.

Villámgyors utazás a hiperszonikus rakéta kilövésééig

Az első tesztrepülés előkészítése magában foglalta a koncepció kidolgozását, a tervezést, a beszerzést, az integrációt és a földi teszteket a műszaki oldalon. A vállalat emellett elvégezte az exportellenőrzést, a szabályozási feladatokat, a repülésbiztonsági előkészületeket és a lőtérszervezést az üzleti oldalon. Mindezt valóban kiemelkedő teljesítmény volt kilenc hónapon belül végrehajtani.

A Hypersonica moduláris architektúrája ráadásul gyors fejlesztéseket és rövidebb, költséghatékonyabb fejlesztési ciklusokat tesz lehetővé. A vállalat közlése szerint ez a megközelítés több mint 80%-kal csökkenti a költségeket a hagyományos módszerekhez képest.

A módszer várhatóan lehetővé teszi, hogy Európa a NATO és az Egyesült Királyság 2030-as Hiperszonikus Keretrendszereinek ütemtervein belül telepítsen hiperszonikus képességet – a szokásos költségek töredékéért.

Gábor János, NEW technology