Eltűnt az akkumulátorellátási lánc 90 százaléka
Amíg a világ az elektromos autók piacának robbanására vár, sötét felhők gyülekeznek a legalapvetőbb alkatrész, az akkumulátor gyártása felett. A friss piackutatás főleg az Egyesült Államokban jelez bajt, de ne legyenek kétségeink: Európa sem ússza meg komoly befektetések nélkül, ha életben akarja tartani az EV-álmokat.
Az USA-ban nagyon komoly kihívások elé néz az EV-gyártás, mivel egész egyszerűen megszűnt létezni a lítiumion-akkumulátorok ellátási lánca – jelentette ki a Coalition for a Prosperous America (CPA) legfrissebb kutatására hivatkozva az Industry Week. Persze nemcsak ők vették észre: a Riviant vezető RJ Scaringe, valamint a Tesla-alapító Elon Musk már áprilisban szóltak, hogy 90-95 százalékos visszaesés jellemzi a beszállítást, és a lítium ára az egekbe szökött. A nyilatkozatokkal persze azt sürgetik, hogy az Egyesült Államok végre kezdjen el felzárkózni Kína, illetve a dinamikusan bővítő Európa mellé, és vágjon bele az akkumulátorgyártás volumenének növelésébe. Mint az a CPA egyik korábbi kutatásából kiderült: jelen állás szerint a távol-keleti óriás több mint 12-szer annyi EV-akkumulátort gyárt, mint az USA, és még 2025-ben is jelentős előnye lesz, hiszen a globális teljesítmény 56 százaléka tartozik majd hozzá, szemben az amerikai 19 százalékkal.
A riport figyelmeztet: az Államok autóipara nagyon nagy mértékben függ a külföldi akkumulátortechnológiáktól, miközben túlzott fókuszba helyezi a késztermék összeszerelését, ahelyett, hogy komplexebb kihívást vállalna, és új alkatrészek tervezésére koncentrálna. Az amerikai gyártóknak most kellene belevetniük magukat az innovatív eszközfejlesztésbe, valamint az ehhez szükséges tehetségek támogatásába, mert a szorult helyzetből a tudomány segítségével lehet a leggyorsabban kilábalni – állapítja meg a CPA.
A bányászat mindettől függetlenül problémás terület marad, mert az EV-akkumulátorokhoz szükséges nikkel, lítium, mangán és kobalt kitermelésére nagyon nem egyszerű engedélyt szerezni. Az amerikai szabályozás olyannyira szigorú, hogy bizarr módon éppen ez kényszerítette importra a piaci szereplőket. Az ellátási láncaik ugyanakkor az orosz-ukrán háború kirobbanásával térdre rogytak, hiszen nikkelből pont az oroszok és a – harcok miatt szintén egyre nehezebben elérhető – kínaiak küldték a legtöbbet. Mindeközben az USA-ban csupán egyetlen nikkelbánya üzemel, és az is kimerül legkésőbb 2025-re.
A szakértők arra biztatják a kongresszust, hogy könnyítsen a kitermelés feltételein, de mindeközben őrizze meg az ország világelső környezetvédelmi szabályozását. Szép, de van tovább is: a piackutató úgy gondolja, hogy a szövetségi politikának is reagálnia kellene a helyzetre, hogy valamilyen módon (pl. kvótákkal, technológiai fejlesztések támogatásával) előnyhöz juttassa a hazai bányászatot és akkumulátorgyártást.
A CPA közgazdásza, Amanda Mayoral nyomatékosította: jelentős piaci rés keletkezett, és ebben meg kell látni a lehetőséget, csakhogy ezen a ponton már Washington agresszív beavatkozására, egész konkrétan a bányászat elősegítésére és a piac gazdaságpolitikai fűtésére lenne szükség – például azáltal, hogy támogatják az EV-akkuk alkatrész-előállítását.
Gábor János, NEW technology