Erről szól az Európai Unió AI-szabályozó törvénye
A mesterséges intelligenciáról szóló európai törvényjavaslat az első olyan törvénycsomag, amit egy jelentős szabályozó hatóság alkot az AI-ról. A mesterséges intelligencia potenciálisan korlátlan befolyásának korlátozására tett kísérletként ez az európai törvény a védelmet és a kockázati területek azonosítását célozza meg, elsősorban a polgárok számára.
De miről szól pontosan?
A Future of Life Intézet által létrehozott tájékoztató oldal szerint az unió döntéshozói három kockázati kategóriába sorolják a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat.
- Először is, az olyan alkalmazások és rendszerek, amelyek elfogadhatatlan kockázatot jelentenek (például a kínai kormány által működtetett szociális pontozás) egy az egyben betiltásra kerülnek.
- Másodszor, a magas kockázatú alkalmazásokra (mint az álláspályázókat rangsoroló önéletrajz-ellenőrző eszköz) különleges jogi követelmények fognak vonatkozni.
- Harmadszor pedig a nem kifejezetten tiltott vagy nem kifejezetten kockázatosnak minősített alkalmazások kerülnek besorolásra, nagyrészt azért, hogy konkrét lista legyen a veszélytelennek minősített, ezért szabályozatlanul hagyott AI-eszközökről.
A 2018-as uniós általános adatvédelmi rendelethez (GDPR) hasonlóan az uniós AI-törvény is globális normává válhat, ami hosszú időre meghatározhatja, hogy a mesterséges intelligencia milyen mértékben gyakorol inkább pozitív, mint negatív hatást mindannyiunk életére, bárhol is tartózkodjunk.
A törvényjavaslat egyébként sokak szerint túl sok kivételt tartalmaz, és ezek a hiányosságok korlátozhatják a törvény azon képességét, hogy szavatolja a mesterséges intelligencia biztonságos használatát. Jelenleg például tiltott kategóriában vannak a rendőrségi arcfelismerő programok, azzal a kitétellel, hogy képeket késleltetve rögzíthet – ezzel lehetővé téve azt, hogy a technológiát például eltűnt gyermekek felkutatására használják. A szabályozásból egyelőre csak egy törvénytervezet létezik, amit társadalmi vitára bocsátanak. A további tárgyalására nyáron és az őszi ülésszakban kerülhet sor.
Gábor János, NEW technology