Európa a gázcsapok helyett a konnektorokra szavaz – Itt az Elektrifikációs Akcióterv

Európa energiafüggetlenségi törekvései szintet léphetnek: Brüsszel olyan átfogó stratégiát vázolt fel, amely alapjaiban írhatja át a kontinens gazdasági működését. Az Európai Bizottság által bemutatott Elektrifikációs Akcióterv és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálata szorosan összekapcsolódik.

A javaslatcsomag elsődleges célja az ipari dekarbonizáció gyorsítása, miközben az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget a tiszta energia javára csökkentenék. Az intézkedések egyszerre érintik az ipart, a közlekedést és az épületeket.

A Bizottság víziója szerint Európa lesz az első olyan kontinens, amelynek működése elsősorban a villamos energián alapul. Bár a statisztikák szerint az unió villamos energiájának mintegy 70 százaléka hazai, tiszta forrásokból származik, hiába az impozáns arány, ha a teljes energiaigény villamosítása terén megtorpant a fejlődés: ez az elmúlt évtizedben 23 százalék körül stagnált.

Nem véletlen, hogy az Energiaunió keretrendszerben 2040-re már a jelenlegi kétszerese, 46 százalékos elektrifikációs cél szerepel – magyarán addigra az EU összes energiaellátását ekkora arányban kell villamos energiából fedezni – fosszilis üzemanyagok, például földgáz helyett.

Az EB úgy számol, hogy e szint elérése évente kb. 260 milliárd euróval (mintegy 94 ezer milliárd forinttal) csökkentené az unió olaj- és földgázimportjának számláját.

A stratégia egyik legfontosabb eleme a villamos energia és a fosszilis tüzelőanyagok közötti árkülönbség szűkítése. A döntéshozók szerint ugyanis a magas áramárak jelenleg akadályozzák az átállást. A javaslatcsomag ezért bizonyos fogyasztói csoportok hálózati díjainak mérséklését, az adórendszer átalakítását és az okosmérők terjedését irányozza elő. Pénzügyi támogatást kapnának a hőszivattyúk, az elektromos járművek és az akkumulátorok is.

Az elektrifikációs törekvésekkel párhuzamosan az ETS rendszert is átalakítanák, hogy egyensúlyt teremtsenek a környezetvédelmi célok és a piaci realitások között.

Az Ipari Dekarbonizációs Bank százmilliárd eurós forrással támogatja majd az ipari dekarbonizációt egész Európában.

Az uniós ETS Innovációs Alap továbbra is támogatni fogja az innovatív, tiszta technológiák első kereskedelmi célú alkalmazását számos ágazatban, emellett a tagállamok kötelesek lesznek nemzeti ETS-bevételeik 50 százalékát az ETS hatálya alá tartozó ágazatok dekarbonizációját szolgáló beruházásokra fordítani. Mindez összesen több mint 100 milliárd eurónyi beruházást jelent 2030-ig.

Az Elektrifikációs Akcióterv hatálya közben kiterjedhet a hulladékégetésre, valamint a vízi és légi közlekedés szigorúbb szabályozására, illetve közvetlenül érinti a félvezetők, a hálózati infrastruktúra, az akkumulátorok és az ipari automatizálás piacait is – mintegy meghatározva a kontinens jövőbeli beruházási irányait. Az ipari szereplők számára az ingyenes kvóták 2030 után is elérhetőek maradnának, de csak akkor, ha azokat igazoltan európai dekarbonizációs beruházásokhoz kötik.

Gábor János, NEW technology