Európa rákapcsol: tízmilliárdokat fektet az EU a jövő fúziós erőműveibe

A modern civilizáció egyik legfontosabb kérdése, hogyan biztosítható hosszú távon olcsó és tiszta energia a lakosság számára úgy, hogy közben a kontinens ne kerüljön függő helyzetbe külső szereplőktől. Az Európai Bizottság döntő lépést tett ezen az úton azzal, hogy elfogadta a következő két évre vonatkozó Euratom Kutatási és Képzési Munkaprogramot. A kezdeményezés nem kevesebbet tűz ki célul, mint az európai energiafüggetlenség és versenyképesség megerősítését, miközben a nukleáris technológiák révén igyekszik elérni a 2050-re tervezett karbonsemlegességet.

Magántőkét vonnak be a fúziós kutatásokba

A fúziós energia ígérete alapjaiban írhatja át az európai gazdaság jövőjét, hiszen ez a technológia tiszta és biztonságos módon láthatná el villamos energiával a lakosságot. A program keretében 222 millió eurót, azaz mintegy 86 milliárd forintot fordítanak arra, hogy a kísérleti fázisban lévő fejlesztéseket közelebb vigyék a gyakorlati megvalósításhoz és a hálózati csatlakozáshoz.

A stratégia részeként új piaci partnerséget hoznak létre a köz- és a magánszféra között, hogy egy erős európai beszállítói lánc épüljön a fúziós szektor köré.

„A ciklus prioritásként kezeli az alapvető fúziós kutatásokat, a fúziós szakemberek képzését, valamint a kutatási létesítmények közös kihasználását” – jelenti ki az EB közleménye. A startupok növekedését az Európai Innovációs Tanács eszközeivel támogatják, kifejezetten azért, hogy több magánbefektetést vonzzanak a szektorba.

Moduláris reaktorok és orvosi izotópok

A bizottsági előrejelzések szerint a jelenlegi villamosenergia-igény 2050-re megduplázódik, ezért a hagyományos nukleáris technológiák, a fisszió területére is jelentős összegeket, 108 millió eurót (közel 42 milliárd forintot) csoportosítanak át. A forrásokból a radioaktív hulladékok kezelését, a sugárvédelmet és a nukleáris anyagok innovációját finanszírozzák. Kiemelt figyelmet kapnak továbbá a kis moduláris reaktorok (SMR-ek), amelyek kulcsszerepet játszanak Von der Leyen elnök márciusi atomenergia-csúcstalálkozón bemutatott stratégiájában.

A technológiai fejlesztések mellett az emberi tényezőre is áldoznak: Marie Skłodowska-Curie ösztöndíjakkal igyekeznek bevonzani a nukleáris tudományágak tehetségeit, és több mint 230 kutatóintézetet tesznek hozzáférhetővé az Unióban. A program a nukleáris medicina fejlődését ugyancsak szolgálja.

Az Euratom program a Horizon Europe keretrendszert egészíti ki, és kifejezetten a nukleáris biztonságra, a védelemre, valamint a hulladékgazdálkodásra fókuszál. A most elfogadott munkaterv szervesen illeszkedik a nettó zéró iparról szóló törvényhez és a közösségi nukleáris stratégiához. A szerződések értelmében eredetileg ötéves ciklusokban működő programot most azért hosszabbították meg két évvel, hogy az összehangolható legyen az Unió 2027-ig tartó hosszú távú költségvetésével.

Gábor János, NEW technology