Ipari befogóból inzulinadagoló mágneskapszula
A cukorbetegek megváltóivá válhatnak azok a kutatók, akik bejelentették, hogy robotikai megoldást találtak a folyamatos inzulin-utánpótlásra. A rendszer lelke egy hasfalba operált gyógyszeradagoló eszköz, amelynek tartályát lenyelhető mágneskapszulákkal töltik fel. Az olasz tudósok egyelőre diabéteszes sertéseken tesztelték a módszert, és a miénkhez anatómiailag hasonló szervezetben meglepően jól működött: az állatok vérének glükózszintjét órákon át sikerült egyensúlyban tartani.
Arianna Menciassi, a pisai Szent Anna Egyetem professzora, egyben a vonatkozó tanulmány társszerzője úgy véli, talán ijesztő belegondolni, hogy egy űrhajók dokkolásához hasonló rendszer dolgozik a szervezetünkben, de ha egyszer működik, akkor érdemes fontolóra venni a fejlesztését. A kísérleti, műtéti úton behelyezett eszköz akkora, mint egy kagylómobil, és a vékonybélre csatlakozva közvetíti az inzulint.
Az anyag pótlására szájon át bevehető kapszulákat fejlesztettek ki: az apró eszközök az emésztőrendszerben közlekedve érik el a robotot, amely mágneses mezővel magához vonzza, pozícióba forgatja, majd egy visszahúzható tűvel átszúrja őket, hogy a tartalmukat saját magába szippantsa. Ha ez megtörtént, az implantátum elengedi a kapszulát, hogy az természetesen úton áthaladjon az emésztőrendszeren, majd a végbélen át távozzon a szervezetből.
Az ipari befogórendszerek ihlette robotot külső okoseszközről lehet szabályozni: a dokkolásért felelős mágneses mezőket akár telefonalkalmazással lehet ki-bekapcsolni, és az implantátum akkumulátora a csúcsmobilokhoz hasonló módon, vezeték nélkül tölthető.
A módszerről pillanatnyilag csak feltételezik, hogy az emberi szervezetben is működni fog, de a kutatók bizakodók: szerintük 1-es típusú, magukat naponta többször injekciózni kénytelen cukorbetegek életét tudják biztonságosabbá, fájdalommentesebbé és kényelmesebbé tenni. Ez azokra a páciensekre hangsúlyosan igaz, akik a ma létező inzulinadagolókat használják: a csöves utántöltés miatt a készülékek kiállnak a testből, így komolyan fennáll az elfertőződés veszélye.
Menciassi szerint a további fejlesztésekkel megtalálják a módját annak, hogy a találmány a diabéteszesek mellett rákos betegek, például petefészek-, hasnyálmirigy-, gyomor- és vastagbélrákban szenvedők kezelésére is alkalmas legyen.
Gábor János, NEW technology
Forrás: IEEE Spectrum